Elfogadták a Második Helvét Hitvallás új magyar fordítását szombaton Debrecenben.

A Második Helvét Hitvallás elfogadásának és egyháza megalakulásának 450., valamint a reformáció 500. évfordulóját ünnepelte az a református sereg, amely részt vett a rendkívüli zsinaton és az úrvacsorai közösségben a kálvinista Rómában, Debrecenben.

A Magyar Református Egyház ünnepi zsinatán, június 24-én Áder János köztársasági elnök tisztelte meg jelenlétével az alkalmat, ahol a püspökök között Csűry István királyhágómelléki főpásztor is jelen volt, de egyházmegyénket is képviselték zsinati tagokként: Király Lajos esperes, valamint Puskás Csaba főgondnok. Rajtuk kívül a szatmári nőszövetség is szép számban volt jelen.

A zsinatot Fekete Károly, a házigazda tiszántúli egyházkerület püspöke nyitotta meg, majd Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház zsinatának elnöke, dunamelléki püspök vezette le. Áder János köztársasági elnök köszöntőjében a Biblia fordításának jelentőségét emelte ki, mely a magyar nyelv használatában és a nemzettudat erősítésében kiemelkedő szerepet töltött be. Az anyanyelv, a zsoltárok, a magyarságtudat a kultúránkba ivódott, a közös életünkbe épült, de a legnagyobb jó a református magyar ember — mondta a köztársasági elnök.

Köszöntőbeszédet mondott Martin Engels, a Németországi Református Szövetség moderátora és Papp László, Debrecen polgármestere. A Magyar Református Egyház 2009. május 22-én elfogadott alkotmánya alapján a Magyar Református Egyházhoz csatlakozhatnak a Kárpát-medencén kívüli református közösségek is, így épült be ez alkalommal a határokon átívelő zsinati közösséghez a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetsége és a Luxemburgi Magyar Protestáns Egyesület.

További köszöntők és előterjesztések után Buzogány Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora, a Második Helvét Hitvallás fordítója, aki a közelmúltban több ízben tartott előadást Erdődön és Szatmárnémetiben is, a 450 évvel ezelőtt elfogadott hitvallás történetéről és jelentőségéről beszélt. „Aki a Szentírást olvassa, Isten kegyelméből hívő lehet, de református nem. Ahhoz, hogy reformátusok is legyünk, szükség van a Szentírás tanításának rendszerbe szedett összefoglalására, a hitvallásra, mely nem csupán tankönyv, hanem Isten igazságaira vezérlő kalauz” — hangsúlyozta az előadó. A zsinat tagjai köszönetet mondtak a Második Helvét Hitvallás fordítójának, Buzogány Dezső professzornak és lektorának, Bogárdi Szabó István dunamelléki püspöknek, valamint a fordítás ellenőrzésével megbízott bizottságnak az áldozatos munkáért. Egyhangúlag elfogadták, hogy a Második Helvét Hitvallás átdolgozott szövege a Magyar Református Egyház egységesen használt hitvallása legyen.

A népes gyülekezet úrvacsorai közösségben tett bizonyságot arról, hogy az egyháznak Jézus a feje és a fundamentuma. Újabb olyan alkalom volt ez a reformáció városában, amely erőt adhat minden jelenlevőnek identitása megtartásában, hite hétköznapokon való megélésében, megvallva: „Krisztus jövő, együtt követjük Őt.”