Gyávol Roland túrabeszámolója:
"Az idei esztendőben is méltó módon, a természetben tisztelegtünk az 1848-as szabadságharc hősei előtt. Március 15-én a hagyományokhoz hűen ismét a kőszegremetei Széchenyi-obeliszk volt az úti célunk, hogy megkoszorúzzuk a legnagyobb magyar emlékére állított emlékművet.

Míg az előző években gyakran borongós, sáros idő nehezítette a dolgunkat, idén gyönyörű, napsütéses tavaszi idő fogadott bennünket, ami meg is látszott a résztvevők számán és jókedvén.

Két keréken a szabadság útján

A kerékpáros csapat már korán reggel nyeregbe pattant Szatmárnémetiben. Idén tízen vágtak neki a távnak a székesegyház elől, köztük a legfiatalabb résztvevőnk, a mindössze 13 éves Ákos is, aki példás kitartással tekert az obeliszkig.

Útközben még négyen csatlakoztak hozzájuk, így népes sereggel érkeztek meg a koszorúzásra. A nap végére a bringások – a meghirdetett útvonalon hazatérve – összesen 110 kilométert tudhattak a lábukban.

Kisbakancsos rekord

Aki nem a két kereket választotta, az a Kisbakancsos túrához csatlakozott. Bár a gyalogos táv rövidebb, körülbelül 3 kilométeres volt, a hangulatot mindenképp megalapozta az elmaradhatatlan szalonnasütés.

Külön büszkeség számunkra, hogy 42 gyermek tartott velünk – közülük rengetegen most először kóstoltak bele az EKE-túrák világába. A kicsik (és szüleik) nagy lelkesedéssel gyűjtötték be a jól megérdemelt pecséteket a pontgyűjtő füzeteikbe.

A megemlékezés pillanatai

Miután mindenki – autósok és kerékpárosok egyaránt – szerencsésen megérkezett az obeliszkhez, Gyávol Judit köszöntötte az egybegyűlteket rövid beszédével megköszönte a népes részvételt. A Himnusz eléneklése és a koszorú elhelyezése után a közösség ereje és az ébredő természet látványa tette teljessé az ünnepet.

Úgy gondoljuk, idén is sikerült összekötni a kellemest a hasznossal: méltósággal emlékeztünk, miközben együtt élveztük az első igazi tavaszi napsugarakat."

Hírszerkesztő
(Fotók: szeke.ro)