Vasárnap délután megemlékezési ünnepséget tartanak Vetésen. A rendezvényt a Vetési Albert Kultúrkör szervezi hagyományos módon, a vetési pátens kiadatásának évfordulója alkalmából.

A Vetési Albert Kultúrkör 2008-tól minden évben megemlékezik a vetési pátensről. A vasárnap 17 órától a vetési református templomban tartandó ünnepi istentiszteleten Máthé Róbert helyi lelkipásztor hirdet igét. A Vetési Pátensről és a vetési táborról Fábián László, a Csengeri Városi Múzeum igazgatója tart előadást, majd Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész játszik tárogatón. Az istentisztelet után a parókia kertjében 2011-ben felállított Rákóczi-szobornál lesz ünnepi műsor és koszorúzás, ahol dr. Keresztesi Csaba tart előadást a fejedelemről. A református ifjak, Nagy Csaba tárogatókíséretével, kuruc nótákat énekelnek. A rendezvény tábortűzgyújtással ér véget.

Megemlékezés

– A Vetési Albert Kultúrkör alapításának gondolata a vetési pátens kiadatásának 305. évfordulóján vetődött fel, 2008-ban — számolt be Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke. — Ekkor az egybegyűltek megemlékeztek a híres pátensről, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem adott ki „az vetési mezőn” levő táborában. Én mint az ünnepség szervezője vetettem fel annak a gondolatát, hogy a falu legnagyobb szülötte, Vetési Albert emlékének megőrzésére jó lenne létrehozni egy szervezetet, amely a maga során népszerűsíti a Vetést érintő történelmi eseményeket, emléket állít a kiemelkedő személyiségeknek, akik a falu szülöttei voltak. A szatmári várat ostromló vetési kuruc táborban megfogalmazott pátens (a szó latin eredetű, jelentése: parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyílt levél), melynek közzétételére 1703. augusztus 28-án került sor, mentesítette a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családtagjait minden közteher és földesúri szolgáltatás alól. A nemesek elégedetlensége nyomán szeptember 27-én módosított pátens már csak a harcoló jobbágyokra vonatkozott, a családtagokra nem. Így a vetési pátens olyan kompromisszumot teremtett, ami lehetővé tette a jobbágyok és nemesek közös harcát.

Elek György