December 7-én, szombaton kora este öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat.

A 860 éves, gótikus Öreg Hölgy (alapkövét 1163-ban tették le s több mint másfél évszázadon át építették) helyreállításában szakértők ezrei – ácsok, kőművesek, festettüvegművészek – vettek részt erőltetett tempóban, hagyományos módszereket alkalmazva a restauráláshoz, a javításhoz, illetve az elpusztult vagy megrongálódott részek pótlásához. A katedrális  új huszártornyot és boltozatot kapott, támpillérei és vízköpői visszanyerték régi szépségüket, a fehér kő és az aranyozott díszítések ismét fényesen csillognak.

Zörgessetek, és megnyittatik nektek

A székesegyház kapui szombaton 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.

Az ünnepségen megszólaltatták a híres orgonát is, amelyet a pusztító tűzvész során, a tetőszerkezet borításának megolvadása következtében mérgező por lepett be. A nyolcezer sípot, amelyek közül a legkisebbek ceruza nagyságúak, a legnagyobbak pedig több mint tíz méter magasak, fáradságos munkával tisztították meg és hangolták újra, illetve a szertartás előtt röviddel megszólaltak a székesegyház harangjai is.

Emmanuel Macron francia elnök beszédében „háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért” s mint hangsúlyozta: „Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent. A végső fellángolást, az akaratot, a reménység fokát választottuk. (…) És ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, páratlan testvériséget” – tette hozzá.

„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága” – mondta végezetül  Macron, aki az ünnepséget megelőzően a katedrális előtti téren fogadta a megnyitási szertartásra érkező vendégeket, mintegy negyven állam- és kormányfőt (köztük Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Donald Trump megválasztott amerikai elnököt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt), koronás főket és fontos személyiségeket.

A szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek és az ünnepnek

A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. 
Az öt évvel korábbi rettenetes tűzvészre emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja”.
„Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek” – fogalmazott Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt.
„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” – tette hozzá a katolikus egyházfő.

A helyreállításhoz annyi adomány gyűlt össze (több mint 840 millió euró Macron hivatala szerint), hogy további beruházásokat is végezhetnek a katedrálisban, amelyben évente 15 millió látogatóra számítanak.

Mi Asszonyunk

A Notre-Dame (Mi Asszonyunk, a franciák kedveskedő megnevezésében Öreg Hölgy) Párizs legnagyobb és legismertebb – de a világon is az egyik legismertebb - gótikus stílusú temploma. Monumentális méreteivel és díszítettségével nagy hatást gyakorol a látogatóira.

Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor a pápa jelenlétében, ezután  1345-ig építették. 1548-ban a hugenották, 1793-ban a francia forradalom, 1871-ben a Párizsi Kommün akarta lerombolni. Teljes egészében persze soha nem tudták megsemmisíteni, de a pusztítás mértékére az 1977-es közeli ásatások mutattak rá, ekkor találták meg a korábban lefejezett szobrok darabjait valamint az egyik nagy harangot is.
A Notre-Dame az egyház diadalát hivatott hirdetni, a méretei és megjelenése is ennek megfelelőek, öt hajós, keresztboltozatos, három hatalmas gazdagon faragott kapu, díszes rózsaablakok, faragott kőcsipkék, több mint 6000 hívőt képes befogadni.
Öt harangja közül a legnagyobb Emanuelle, egy bordó, 13 (!) tonnás harang. ( a bordó nem a színére utal, a harangjátékokban a legnagyobb és a legmélyebb hangú harangokat hívják így), s kuriózum, hogy a harangokat csak külön-külön szólaltatják meg, mert együttes rezgésük rezonanciakatasztrófát idézhet elő az épületben.
Orgonáját a világ egyik legismertebb és legjobb hangszerének tartják: egy pedalboard, 5 manual, 190 regiszter, 8000 síp.

Összeállította:
Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON! 

(Nyitókép: Alessandra Tarantino/AP)