"Amint az előbb jelentette, nincs kétség. Ez egy terrorcselekmény, amelynek célja az Oroszországi Föderáció kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A kitervelői, az elkövetői és a megrendelői az ukrán különleges szolgálatok voltak" - mondta az orosz államfő a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint.
Az SZK vezetője szerint az ukrán szakszolgálatoknak orosz és külföldi állampolgárok segítettek a támadás előkészítésében.

 Basztrikin elmondta Putyinnak, hogy a vizsgálatba a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium szakértőit is bevonták. Közölte, hogy a felrobbantott kamion útvonala Bulgáriából, Grúzián, Örményországon, Észak-Oszétián, és a Krasznodari területen át vezetett el a hídig. Az FSZB bevonásával azonosították a jármű mozgásának szervezőit.
 "Ez egy terrorcselekemény. A nyomozás kezdeti szakaszából származó összes adatból ma az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy ez egy terrorcselekmény, amelyet az ukrán különleges szolgálatok készítettek elő, és a terrorcselekmény célja az volt, hogy elpusztítsák a polgári infrastruktúra egy nagyméretű létesítményét, amely nagyon fontos az Oroszországi Föderáció, különösen a Krím számára" - mondta a SZK elnöke.

 Mint ismeretes, az Oroszországot a félszigettel összekötő Krími hídon szombat reggel robbant fel egy kamion; a 2×2 sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi kigyulladt, hárman életüket vesztették. A hidat lezárták, de a nap végén a vasúti és a közúti forgalom részlegesen újraindult, autóbuszok és kamionok azonban még  mindig nem közlekedhetnek rajta.

A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd hossza 18,1 kilométer, amellyel a leghosszabb híd Európában, és alig pár éve, 2018 májusában indult meg rajta a forgalom, összeköttetést biztosítva a 2014-ben annektált Krím félsziget és az orosz Krasznodari határterület között. A hidat „Krími hídnak” nevezték el egy online szavazás során még 2017 decemberében, míg a „Kercsi-szorosi híd” volt a második legnépszerűbb javaslat, és sokan így is nevezik.

Már a második világháborúban terveztek hidat építeni

A Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A tervezet megtetszett Hitlernek, aki márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a vasúti közlekedésre alkalmas hidat. Áprilisban Fritz Todt náci politikus szervezete elkezdte a munkálatokat, azonban a híd egyharmadánál az oroszok ellentámadása miatt elakadt az építkezés. A Wehrmacht ekkor felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy akadályozzák a szovjetek előrenyomulását. Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felépítésébe a felszabadított Krím félszigethez, ám alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.

Bár 2010-ben Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodott, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg csak a félsziget annektálását követően.

Hírszerkesztő