Ez csak rávilágít arra, hogy nem szabad alábecsülni Oroszországot, és továbbra is segítenünk kell Ukrajnát – mondta Stoltenberg, akit az Euronews idéz. 
 Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij korábban a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Bahmut elfoglalása után az orosz hadsereg előtt nyitva lenne az út más ukrán városok felé, ezért nem adják fel a várost. 

Mi történik Bahmutnál?

A békeidőben mintegy 70 000 lakossal rendelkező város közlekedési és vasúti csomópont, amelyet az ukránok 2014 után rendkívüli mértékben megerősítettek, és amelyért 7-8 hónapja folyik a küzdelem. Mostanra a város keleti része az orosz közlések és a nyugati elemzők szerint is a Bahmutivszka folyóig nagyjából orosz kézre került. A nagyon lassú és véres városi harcok azonban önmagukban sokáig tarthatnának még, amennyiben az orosz csapatok nem vágják el az ukrán csapatok utánpótlását. Csakhogy a várost, ha nem is kerítették be, de már csak egyetlen, nem is aszfaltos úton tudják ellátni utánpótlással, amelyet ráadásul be tud lőni az orosz tüzérség. 

Ellentmondó hírek

Több jól értesült és kifejezetten ukrán-párti nyugati elemző (Tom Cooper, Julian Röpcke) is úgy értékeli, hogy a bahmuti ukrán csapatok helyzete tarthatatlan, és az orosz-barátsággal nehezen vádolható Nemzetközi Hadtudományi Intézet is csak azt írja, hogy az ukrán csapatok képesek lehetnek Bahmut további védelmére. Ehhez képest az ukrán elnök azt mondta, hogy nem adják fel, sőt megerősítik a város védelmét. A közösségi médiában – és kisebb részben az ukrán professzionális médiában – felbukkanó hírek azonban mást mutatnak, írja összefoglalójában az Euronews. 

Értelmetlen küzdelem

A Kyiv Independent riportjában megszólaló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy légi és tüzérségi támogatás nélkül, értelmetlenül küldik őket a húsdarálóba. Az orosz közösségi médiában hitelesnek tűnő videókat látni fejvesztetten visszavonuló ukrán csapatokról. A közösségi médiában és a hivatalos közleményekben minden napra jut beszámoló prominens ukrán katonák haláláról, vagy éppen kivonásáról a térségből. (Maga Zelenszkij elnök adott hírt a Da Vinci hívójelű, 18 éves kora óta a hadseregben szolgáló Dmitro Kotszubajlo haláláról, aki a legfiatalabb zászlóalj-parancsnok volt az ukrán hadseregben. Kivonták a térségből Robert Brovdit, a "Magyar madarai" nevű drónegység parancsnokát, aki az egyik hitelesnek számít információforrás volt Telegram-csatornáján keresztül. Egy Facebookon terjedő posztból lehetett megtudni, hogy egy tábori kórház kiürítése során orvosok is meghaltak, ami megint nem a rendezett visszavonulás hírét erősíti.)

Nincs jelentősége?

Bahmut jelentőségéről nagy vita van, eddig a nyugati konszenzus – amelyet Stoltenberg ma is képviselt – az volt, hogy a város stratégiai jelentősége elenyésző, ugyanakkor alkalmas arra, hogy kivéreztesse az orosz csapatokat – és tegyük hozzá, hogy visszafoglalni sem lenne egyszerű. Az egyszer már kipróbált stratégia az ukrán oldalon hasonló volt, mint amikor Liszicsanszknál, miután egy megerősített védelmi vonalon súlyos veszteségeket okoztak az oroszoknak, az utolsó pillanatban kibújtak a rájuk záruló orosz katlanból. (Ezt például Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Központjának vezetője az egész háború alatt a legnagyobb ukrán sikernek értékelte.)

Csakhogy erős a gyanú, hogy az ukrán vezetés vagy ködösít arról, hogy védik még tovább Bahmutot, és valójában kiürítik, vagy pedig a katlan, ha nem is zárult rájuk, de a rendezett visszavonulás a kivezető úton már nem lehetséges, túl nagy veszteséggel jár. Ebben az esetben Bahmutból lehet egy második Mariupol is, ahol tapasztalt ukrán erőket ejtette csapdába az oroszok – igaz, hogy ezek hősies helytállásukkal még körbezárva is jelentős orosz erőket kötöttek le. 

Hogy a Bahmuttal kapcsolatos ukrán álláspont körül valami nincs rendben, azt mutatja a Bild sztorija is, amely ukrán forrásokra hivatkozva állítja, hogy a hadsereg vezetője, Zaluzsnij tábrnok már hetekkel korábban fel akarta adni Bahmutot, az elnök azonban felülbírálta a döntést azzal az érveléssel, hogy az oroszok a város ostroma során hétszer akkora veszteségeket szenvednek el, mint az ukránok. A hivatalos válasz a Bild cikkére az volt, hogy az ukrán vezetésen belül egyetértés van abban, hogy tovább kell védeni a várost.

Az ENSZ-főtitkár Kijevben

Elsősorban az ukrán gabonaexportról kötött szerződés ügyében látogatott szerdán Kijevbe Antonio Guterres. Az ENSZ főtitkára Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, látogatását pedig a nemzetközi közösség támogatásának újabb bizonyítékaként értékelte.
„Kevesebb, mint egy éven belül ez a harmadik látogatásom Ukrajnában. Utazásom célja, hogy megmutassam teljeskörű elkötelezettségünket és segítsek megoldásokat keresni a felmerülő problémákra. Az ENSZ álláspontja, amelyet következetesen kifejtettem, kristálytiszta: Oroszország Ukrajna elleni inváziója ellenére Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását meg kell őrizni a nemzetközileg elismert határokon belül.”

Az ukrán gabonaexport az orosz invázió megindulásával gyakorlatilag megszűnt. Az ENSZ és Törökország által közvetített, hosszúra nyúlt tárgyalássorozat után Oroszország júliusban garanciát vállalt a mezőgazdasági termékeket szállító hajók biztonságára, a szerződés március 18-án jár le.

Hírszerkesztő