Költő fajként csak a tizenkilencedik század elejéig jegyezték a szatmári tájakon a bütykös hattyút, mert azóta, a Szamos, a Tisza, a Túr, az Ér és a Kraszna szabályozása, valaminnt az Ecsedi és más lápok lecsapolása, holtágak kiszikkasztása miatt továbbállt. Elvándorlásának oka lehetett az is, hogy húsa miatt intenzíven vadászták azokban az időkben. Magyarország nyugati határán túlig menekültek ennek a hattyúfajnak a példányai és csak telelni tértek a szabadon maradt területekre vissza, 1980 után kezdett el megint megjelenni a Fertő tótól keletre, a Tisza-tónál és a Tiszától keletre a kilencvenes évek után kezdett költeni megint.

Hattyúfészek Aranyosmeggyesnél

De most érdekes felfedezést tett egy fiatal biológus, a Román Madártani Társaság szatmárnémeti osztályának tagja, amikor költő bütykös hattyúpárt fedezett fel az Aranyosmeggyes és Józsefháza közötti út mentén lévő, elhagyatott bányatónál.
Tóth István valójában gólyák megfigyelése miatt ment ki a tóhoz tavasszal, de egy öt tojást gondozó bütykös hattyú költőpárra is rábukkant a tó vízinövényekkel gazdagon benőtt szélvizein. Múlt héten több kollégája kíséretében újra a fészekhez látogattak, öt hattyúfiókát nevelnek a szülők, ezek hamarosan akkorák mint maguk a szüleik, bár tollaik még barnásak és csak most fognak megtanulni repülni. Egyébként nagy eséllyel nem ez az első év, amikor a hattyúpár az aranyomeggyesi tónál költ, hívták fel a figyelmet a lapunkat tájékoztató ornitológusok, a faluban lakók közül többen is jelezték, hogy tavaly és tavalyelőtt is elég gyakran láttak hattyúpárokat nyáron is a tavon. Valószínűleg ez a pár lehetett a korábbi évek tólakója is és akkor is költőkként lehettek jelen.

A bütykös hattyú visszatelepedése a szakemberek szerint azt jelenti, hogy egyre inkább urbanizálódik a hattyú – Nyugat-Európában a nagyobb, bujább, csendesebb városi belterületek lévő tavakon is fészkel –, olyan új társunk lehet mint amilyen a gólya, a fecske, a varjú, vagy legújabban az örvös galamb. A bütykösök újbóli megtelepedése azt is jelenti, hogy nőtt a vizes élőhelyek száma, úgyhogy talán számítani lehet arra is, hogy a vízzel nemrég újra feltöltött és növényekkel azóta sűrűn benőtt berendi Szamos Varázsa nevet viselő ökoturisztikai övezetben is megjelennek ezek az óriási fehér vízi mindenevők.

Princz Csaba

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!