Egy olyan esztendőben, amikor a koronavírus elleni oltási kampány adja a főcímeket, nem szabad megfeledkezni azokról az ajánlott oltásokról sem, amelyek megvédik a gyermekeket a rendkívül fertőző és súlyos betegségektől, mint a tuberkulózis, a kanyaró vagy a torokgyík.
Az Országos Oltási Rendben szereplő védőoltások között vannak olyanok, melyeket már a születésüket követően, az újszülöttosztályokon megkapnak a picik, valamint az első életéveikben a háziorvosaiktól. A következő esztendőben azonban bővülhet az oltási rend: dr. Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter terve szerint belefoglalják a méhnyakrákot is okozó humán papillomavírus elleni immunizálást már nemcsak a 11–14, hanem a 15–18 éves korú lányok számára, sőt, idővel kiterjesztik 11–18 év közötti fiúkra is. A Hotnews hírportálnak adott interjújában a szaktárcavezető elmondta, hogy az Országos Oltási Rend módosításait a minisztérium szakbizottságai tárgyalják jelenleg, amennyiben pedig áldásukat adják rá, és megtalálják az anyagi finanszírozás módját, már ősztől változhat az Országos Oltási Rend.
A gyermekek oltását Romániában az úgynevezett oltási naptár — Országos Oltási Rend — alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos oltási szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.
Az érvényben lévő Országos Oltási Rend szerint az első két kötelező védőoltást az újszülöttek kapják meg még a szülészeteken: a világra jöttüket követő 24 órán belül B típusú hepatitisz ellen oltják be a kicsiket, valamint a tuberkulózis és agyhártyagyulladás elleni BCG-oltással immunizálják őket. Két hónapos korukban a diftéria, torokgyík, gyermekbénulás és ismét a B típusú hepatitisz ellen oltják immár a családorvosok a kicsiket, majd 4 hónapos korban megismétlik ugyanezt a szakemberek. A következő kötelező oltást a 11 hónapos babáknak írja elő a szaktárca oltási naptára, amikor az előző két oltást újból megismétlik, egyéves korban pedig az első ROR-vakcinával immunizálják a gyerekeket. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni kombinált ROR-oltást nagyon fontos még gyermekkorban alkalmazni, hiszen a legtöbb orvos is úgy tartja, hogy ezeken a betegségeken jobb minél fiatalabb korban túlesni. A kanyaró egyébként komoly tünetekkel jár, ezért nagyon fontos, hogy a kisgyermekek megkapják a védőoltást. A lappangási ideje pontosan tizenegy nap, ezután piros, összefolyó foltok jelennek meg a testen. Magas lázzal, bepirosodott szemmel, erős köhögéssel és orrfolyással jár a betegség, emellett az érintettnek nagyon rossz a közérzete, elesettnek érzi magát. A kombinált ROR-oltást ezt követően a gyermek 5 éves korában kell megismételni. A hatéves gyerekek szintén kötelezően meg kell kapják a diftéria, torokgyík, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni vakcinát.
Az utolsó kötelező gyerekkori védőoltást a 14 éves korosztály számára írja elő a szaktárca jelenleg érvényben lévő oltási rendje, ekkor ismét diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcinát kapnak a diákok.

Lányokat és fiúkat is

A felsorolt oltások mellé sorolnák be ősztől ugyanakkor a humán papillomavírus elleni oltást: már nemcsak a 11–14 év közötti lányok kérhetnék, hanem a 15–18 év közöttiek is, sőt, idővel a kamasz fiúkat is immunizálnák. A méhnyakrák csak a legismertebb és százalékos arányban a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, amelyet a humán papillomavírus ki tud váltani, de gégerákot és végbélrákot mind a két nemben egyformán okozhat, nincs különbség. Emellett pedig meg kell említeni az egyik legismertebb, nem rosszindulatú, de rendkívül kellemetlen, az adott egyén életét teljesen tönkretevő következményt, ami a vírusos szemölcs a nemi tájakon. A humán papillomavírus szexuális úton terjed, az pedig bizonyított tény, hogy ha mind a két nem védve van, a vírusátvitel lehetőségét is töredékére lehet csökkenteni, a HPV eltüntetése az emberi szervezetből tehát sokkal rövidebb úton bekövetkezhetne a fiúk oltásával.
Az elmúlt néhány évben világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy a fiúk oltása a lányok vakcinációjával együtt sokkal eredményesebben csökkenti a HPV okozta megbetegedések esélyét, ezért több mint 25 országban javasolják már az úgynevezett nemtől független oltási programot, például Magyarországon, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Németországban, Dániában, Ausztriában, Olaszországban, Norvégiában, Svédországban és a közép-európai országok közül Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában. Ausztráliában az általános oltási programnak köszönhetően a szűrésekkel 10 éven belül várhatóan el fog tűnni a méhnyakrák, az Európai Rák Szervezet pedig a HPV okozta daganatok teljes eltűnését várja az oltási programtól néhány évtizeden belül.

Bumbuluţ Krisztina