Románia kétéves elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal, a szerződést várhatóan októberben írják alá a felek.

Andrea Schaechter, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője Bukarestben tartott tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a négymilliárd euró értékű hitelkeretet fele–fele arányban biztosítja az IMF, valamint az uniós végrehajtó szerv. Hozzátette, hogy Románia nem kívánja felhasználni a hitel összegét.

Az IMF igazgatótanácsa várhatóan ősszel hagyja jóvá a megállapodást. Az IMF felfelé módosította a gazdaság várható idei teljesítményét, így a bruttó nemzeti össztermék (GDP) korábban tervezett 1,5 százalékos növekedése helyett 2 százalékos GDP–bővüléssel számolnak 2013-ban. Schaechter szerint 2014-ben is folytatódik a hazai gazdaság növekedése, akkor 2,25 százalékos bővülést remélnek.

A küldöttségvezető szerint csak ideiglenes jellegű a kormánynak azon döntése, hogy szeptembertől a kenyér esetében 9 százalékra csökkenti az általános 24 százalékos áfát. A hatóságok megvizsgálják az intézkedés adócsalásra kifejtett hatását és az elemzések függvényében döntenek arról, hogy hosszabb ideig marad érvényben, vagy megszüntetik a kedvezményes áfát — magyarázta.

Victor Ponta miniszterelnök korábban elismerte, hogy a nemzetközi hitelezők kételkednek az intézkedés sikerességében. Bejelentette, hogy 9–12 hónap múlva vizsgálják meg a kedvezményes áfa bevezetésének hatásait.

Az IMF bukaresti küldöttségvezetője szerint Románia jelentős haladást ért el a gazdaság stabilizálásában az elmúlt két hitelmegállapodás során, és ezt a pénzpiacok is tudomásul vették. Ezt igazolja — folytatta —, hogy Románia alacsony kamatú kölcsönökkel képes finanszírozni gazdaságát.

Az új hitelszerződésért cserében Románia vállalta, hogy gyorsítja a megkezdett szerkezeti reformok végrehajtásának ütemét — tette hozzá, emellett Romániának fokozatosan szigorítania kell a pénzügyi fegyelmet. Így az idén az államháztartási hiány GDP-arányosan 2,3 százalék lesz, de a következő két évben 1 százalék alá szorítják vissza.

A küldöttségvezető szükségesnek nevezte a rossz hitelek rendezését, hogy a bankok bátrabban hitelezzék a román gazdaságot. A bukaresti hatóságoknak továbbra is kiemelt feladatként kell kezelniük a központi adminisztrációban, az önkormányzatoknál és főleg az egészségügyben felhalmozódott tartozások csökkentését, mert a kifizetések késlekedése kedvezőtlenül hat az egész gazdaságra, főként a kis- és középvállalkozásokra.

A küldöttségvezető szerint Bukarestnek növelnie kell az egészségügyi szolgáltatások minőségét, ennek érdekében hatékonyabbá kell tenni a rendszer működését és egészséges alapokra kell helyezni, figyelembe véve a társadalom elöregedését — magyarázta Schaechter.

Rámutatott: Románia jelentős tartalékokkal rendelkezik az energia és a közlekedési ágazatban, ezek kiaknázására minél több magánvállalatot kellene bevonni, és növelni kell az európai uniós pénzek lehívásának ütemét is.

Az ország nemzetközi hitelezői július 17. óta vizsgálódnak, tárgyalnak az újabb hitelszerződésről a román fővárosban. A mostani megállapodás egyébként még nem végleges, a hitelre rá kell majd bólintania az IMF igazgatótanácsának is, amely várhatóan valamikor az ősz folyamán ül össze.