A cukorgyárak bezárása több szempontból is negatív következményekkel jár: egy szempontból nagy veszteség azok számára, akik cukorrépa-termesztésre szakosodtak, megvásároltak olyan drága gépeket, melyeket csak cukorrépa-termesztésre lehet használni, más szempontból emelkedik a cukor ára — tájékoztatott Kovács Ottó mezőgazdasági tanácsadó. Szatmár megyében a nagykárolyi és a nagyváradi cukorgyár bezárásáig nagyon sokan foglalkoztak cukorrépa-termesztéssel, amiből jó jövedelemhez jutottak. A cukorgyárak bezárása lényegesen kihat a mezőgazdasági ágazatra, mind területfelhasználás, mind a cukor árának a szempontjából. Az Európai Unió folyamatosan azt szorgalmazza, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozva kell piacra vinni. Közben eddig is az történt, hogy a cukorrépát például megtermeltük, de annak a nagy részét külföldre vitték, majd feldolgozott formában került vissza. Semmilyen területen nem működik az, hogy a gazdák a feldolgozás valamennyi szakaszából hasznot húzzanak, arra kényszerülnek, hogy a nyersanyagot eladják, a feldolgozást pedig mások végzik. Azt látni kell, hogy a legnagyobb kockázat a termelőnél van, mivel nem tudni előre, mennyi lesz a termés, és azt milyen áron lehet majd eladni. Míg a viszonteladó, ha megvásárol egy terméket egy bizonyos áron, tudja, hogy mennyiért fogja majd eladni azt.

Czier Tibor, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás vezetője elmondta, hogy Románia a cukor és a hús behozatalára költi a legtöbb pénzt, ha az élelmiszereket vizsgáljuk ilyen szempontból. Ezt a két terméket nagyon könnyen meg lehetne termeszteni/termelni itthon is. Romániának van egy elég jelentős cukorrépakvótája, ami ezentúl nem ér semmit, azt megkapják majd más országok. A nyugati országokban ha egy farmnak vagy egy földtulajdonosnak van cukorkvótája, a farm vagy a hozzá tartozó föld többet ér. Amikor azt eladja, a cukorkvótával együtt adja el. A romániai gazdákat megfosztották ezektől a lehetőségektől — mutat rá Czier.

Gondokra gondok jönnek

Kovács Ottó úgy látja, nagy gondot jelent a gazdák számára, hogy rémisztően magas áron lehet műtrágyát vásárolni, de a forgalmazók nem adják olyan feltételekkel — mint ahogy azt eddig tették —, hogy a gazdák az őszi betakarítás után fizessenek. A forgalmazók azt mondják, inkább kevesebbet adnak el, mintsem odaadják a bizonytalanra, ugyanis nem garantált a jó termés, és az sem, hogy jó termés esetén a gazdák el tudják majd adni a termékeiket. A vetőmagvak beszerzésével nincsenek gondok, viszont problémák vannak és lehetnek a továbbiakban is a növényvédelmi szerekkel. A nagy gyártók egy időre le voltak állva a gázáremelés miatt. Régebben szezon előtt tele voltak a raktárak az előre legyártott vegyszerekkel, ez az előregyártás viszont most elmaradt, s emiatt félő, hogy nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat.

Kovács Ottó mezőgazdasági tanácsadóként nem tudja megmondani, mit érdemes termeszteni, hogy az jövedelmező legyen. Azok, akik ősszel búzát és repcét vetettek, számíthatnak nyereségre, ha megfelelő lesz az időjárás, és nem jön közbe valami nehézség. A repce kilónkénti ára már most 5,7 lej. Ez nem garancia arra, hogy a betakarításkor is megmarad ez az ár, de ha mégis, még mindig kérdés, hogy milyen értéke lesz akkor az 5,7 lejnek. A szakember szerint

át kellene gondolja a kormány a támogatási rendszert, bár ez nem egyszerű, hiszen az Európai Unióval történő egyeztetésekkor nem mindig a romániai érdekek érvényesülnek. Kovács meglátása szerint jelenleg elég kilátástalan a helyzet a gazdák számára, éppen ezért arra kell törekedniük, hogy több irányba mozduljanak, azaz több kultúra termesztésével foglalkozzanak, hogy ha az egyik nem sikerül, hozzon valami nyereséget a másik.

Elek György