Rekordsebességgel indított újabb bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője ellen, akit befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak egy párttársával pénteken folytatott beszélgetése alapján.

A már két korrupciós ügyben gyanúsítottként szereplő frakcióvezető a DNA közleménye szerint egy újabb amnesztiatervezet előterjesztését kérte Dan Şova szenátortól, a PSD szóvivőjétől, akinek állítólag támogatást ígért a párt elnöki tisztségének megszerzéséhez, arra az esetre, ha Victor Ponta jelenlegi PSD-elnök az államfőválasztás után távozni fog a párt éléről. A kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) tavaly decemberben akartak amnesztiatörvényt elfogadtatni a parlamentben, de a végszavazást elhalasztották, miután akkori koalíciós partnerük, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bejelentette, hogy nem támogatja a jogszabályt. Az ellenzék azzal vádolta a PSD-t, hogy korrupt politikusainak — köztük az akkor még börtönbüntetését töltő Adrian Năstase volt kormányfőnek — akar mentőövet dobni az amnesztiatörvénnyel. A DNA múlt héten Hrebenciuc előzetes letartóztatásának jóváhagyását kérte a parlamenttől arra hivatkozva, hogy egy — az államnak 300 millió eurós kárt okozó — illegális erdő-visszaszolgáltatási ügyben bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják. Hrebenciucot a PSD szürke eminenciásaként tartják számon, akinek fontos szerepe van a politikai háttéralkuk és megállapodások előkészítésében.A frakcióvezetőt ért újabb korrupciógyanút Victor Ponta pártelnök-kormányfő nem kívánta kommentálni, csak annyit jegyezett meg, hogy hiába van elnökválasztási kampány, a média csak két „szereplővel” foglalkozik, vele, és a DNA-val. Ponta arra utalt, hogy az utóbbi időben különösen sok, vezető politikusokat érintő üggyel rukkolt elő a korrupcióellenes ügyészség. A jobboldali államfőhöz közel álló Hotnews.ro hírportál múlt heti összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja” az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben: 11 ellen vádat emeltek, 17 ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, kettőt első fokon elítéltek, egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 4-nek az esetében — akik kormánytagok voltak — a parlament nem járult hozzá a bűnvádi vizsgálat lefolytatásához. Rajtuk kívül három törvényhozó elveszítette a mandátumát, mert jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték, egy pedig önként lemondott, hogy bírósági ügye ne vessen rossz fényt a szenátusra.