A Nagykereki–Bors II. autópálya-határátkelőhely a magyarországi M4-es autópályát köti össze a romániai A3-as autópálya öt kilométeres szakaszával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: az új összeköttetés közös siker, jó alap arra, hogy bizalmat és kölcsönös tiszteletet építsen a két ország között. „Erre a bizalomra és kölcsönös tiszteletre alapozva még a nehéz kérdések is megoldhatók és lezárhatók lesznek” — jelentette ki a miniszter.

Azt is megjegyezte: „egy ország nem tudja megváltoztatni a házszámát”, Magyarország földrajzi helyzete meghatározza a szomszédokkal való kölcsönhatásokat is. Úgy vélte: a szomszédkapcsolatok minősége az összeköttetéseken is múlik. Míg Nyugat-Európában 2–3 kilométerenként, Közép-Európában csak 35–40 kilométerenként vannak határátkelőhelyek — hívta fel a figyelmet. Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több átkelőhely legyen; a magyar–román határon a mostani a 12. közúti átkelőhely, melynek megnyitása 41-ről 37 kilométerre csökkenti az átkelőhelyek közötti átlagos távolságot. Az új átkelőhelynek köszönhetően gyorsforgalmi kapcsolat jön létre Nagyvárad és Debrecen, sőt, Nagyvárad és Budapest között.

A tárcavezető megemlítette: a Csanádpalota–Nagylak II autópálya–határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. Hozzátette: a tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is, Csenger és Szatmárnémeti között.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy minderre a két ország gazdasági kapcsolatai, valamint a határon túli magyar közösségek miatt is szükség van. Románia Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, negyedik exportpiaca és a magyar tőkekihelyezések nyolcadik legfontosabb célországa — tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter a két ország közötti energetikai összegköttetés fejlesztését is megemlítette. Kijelentette: a következő évben létrejön a modern, megnövelt kapacitású gázvezeték-összeköttetés, és szintén a jövőben a magas felszültségű villanyhálózatokat is összekötik.

Lucian Bode közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős minisztere kijelentette: a román kormány kiemelt feladatként kezeli az infrastruktúra fejlesztését; augusztus 24-én fogadta el a kabinet azt a memorandumot, amely lehetővé teszi a kormányközi megegyezést a Szatmárnémeti–Csenger gyorsforgalmi út megépítéséhez. A román tárcavezető is 2024-re ígérte a két ország közötti harmadik autópálya-határátkelő megnyitását.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter úgy vélte: szükség van a hasonló pozitív eseményekre a két ország kapcsolatában. Megemlítette: a Szijjártó Péterrel május 26-án Bukarestben folytatott megbeszélésen közös kereskedelmi kamara megnyitásáról és a gazdasági vegyesbizottság őszi üléséről egyeztek meg. Hozzátette: továbbra is várja a konkrét eredményeket a többi rögzített témában, melyek között a Romániában zajló magyar gazdaságfejlesztési programról szóló kétoldali megállapodást, és a kisebbségi vegyesbizottság által kidolgozott megállapodás aláírását említette.

Bogdan Aurescu elismerését fejezte ki azért, mert a magyar fél a járványhelyzet ellenére lehetővé teszi a román állampolgárok átutazását, és a határon át ingázók közlekedését.

A határátkelőhelyhez magyar oldalon 26,5 kilométeres most átadott pályaszakasz vezet, melyen 20 új hidat, Gáborjánnál és Nagykerekinél egy-egy csomópontot, pihenőt, tengelysúly mérő állomást, közel 2,5 kilométer madárvédő falat, 540 méter zajvédő falat is építettek. A kivitelezés nettó 83 milliárd forintba került. Román oldalon egyelőre 5,3 kilométer autópálya épült meg, amely a Nagyvárad–Szatmárnémeti országútba csatlakozik be Bihar település mellett.

MTI