Késik a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv programjának kidolgozása, ebben az évben még a 2007–2013–as vidékfejlesztési terv előírásai érvényesek.

— Az utóbbi időszakban gyakran szóba kerül a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv programjának késlekedése — számolt be Tóga István, a Dél-Nyugat Szatmári Helyi Akciócsoport igazgatója. — A vidékfejlesztési tervnek 2014. január elsején kellett volna életbe lépnie, egyelőre még csak annak vitájánál tartanak. A hétéves ciklusból egy év veszteséggel kell számolniuk a gazdáknak, az idei évet átmenetinek nyilvánították, így érvényben maradnak a 2007–2013-as vidékfejlesztési terv előírásai. Az idén először a területalapú támogatást igénylő gazdák nem kérhetik a hátrányos helyzetű hegyvidéknek járó támogatást és a környezetbarát gazdálkodással járó szubvenciókat. A terv a pályázati módszertant és a 2-es tengelyen odaítélhető területalapú támogatásokat szabályozza. Az állattenyésztési kifizetések nem tartoznak a vidékfejlesztési terv hatáskörébe, ezeket kiegészítő nemzeti támogatásokként tartják számon.

Hiányosságok

— A tervből hiányzik a vidéki térség pontos meghatározása, így nem vehetnek részt a kiírásokon a városokhoz tartozó falvak — mutatott rá Tóga. — A szakemberek kérik, hogy foglalják a tervbe a NUTS 4-et (NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques — Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája), ezzel gyakorlatilag a LEADER-társulások mikrorégiós szinten kapnának pályázati lehetőséget. Nem változik a hátrányos helyzetű települések besorolása, a besorolás megmarad közigazgatási egység szinten. Kérdéses, hogy a természeti adottságok miatti hátrányok megítélése során Szatmár megyében kapnak-e hátrányos helyzetű besorolást újabb települések is. A klíma-, talaj- és területi adottságokat nyolc kritérium szerint pontozzák. A hideg, a kedvezőtlen talajszerkezet, a talajvíz szintje okán lehetne hátrányos helyzetűvé nyilvánítani újabb településeket. Az is kérdés még, hogy ezt a fajta hátrányt milyen támogatásokkal kívánják kiegyenlíteni.

A terv 1-es tengelye a mezőgazdasági termékek feldolgozására és marketingjére is kitér. A tervezet szerint egyénileg legtöbb egymillió euró pályázható erre a célra, termelői csoportok, szövetkezetek esetében maximum másfél millió. Az lenne jó, ha az egyéni pályázók számára ötszázezer euróban állapítanák meg a felső határt, és növelnék ezt a szövetkezetek, termelői csoportok esetében. Csak utóbbiak képesek létrehozni a piacra jutáshoz szükséges termelési–feldolgozási–értékesítési láncot.

Az 1-es tengely harmadik alpontja szabályozza az öntözővíz-felhasználók támogatásának módját. A tervezet szerint csak a meglévő öntözőrendszerek felújítására lehet pályázni. Így kimaradnak azok a szervezetek, amelyek új, mikrorégiós szintű öntözőrendszereket létesítenének. Az eddig 121-es intézkedés néven ismert támogatáshoz hasonlóan pályázhatnak majd a fiatal gazdák, de ezen a területen is vannak változások. A tervezet szerint a pályázó, max. negyvenéves gazda nem rendelkezhet munkahellyel állandó lakhelyén kívüli településen — tájékoztatott Tóga István.

Elek György