Kereskényi Gábor az elmúlt napokban kezdte meg első mandátumát a Román Parlament alsóházában. Az alábbiakban arról kérdeztük, hogy milyen tervekkel és elképzelésekkel kezdi el tevékenységét ebben az RMDSZ számára nehézkesnek ígérkező ciklusban.

Az első négy nap, amit Bukarestben töltöttem, egyfajta beilleszkedéssel telt, erőltetett menet volt, hiszen ekkor tették le az esküt az újonnan megválasztott képviselők — köztük én is —, megalakultak a szakbizottságok, illetve ekkor történt meg a miniszterjelöltek meghallgatása a bizottságokban. Én a tanügyi, a kutatásokért felelős, valamint az ifjúsági és sportbizottságnak vagyok a tagja. Mivel a képviselőházban és a szenátusban nagy számban vesznek részt a kormánypárti politikusok, az RMDSZ ugyanolyan százalékban van jelen a parlamentben, mint az eddigi parlamenti ciklusokban, de nem tölti be a mérleg nyelve szerepét. A nagy kérdés az, hogy meddig fog tartani az USL többség? Sokan már most találgatásokba bocsátkoznak, hogy fél évig vagy egy évig, mi nem várhatjuk meg, hogy akkor mi lesz, nekünk a jelenlegi helyzetben kell megtalálnunk azokat a lehetőségeket, amelyek kedvezőek a magyarság számára. Nekünk a jelenlegi lehetőségek között kell maximumot teljesítenünk. Ez nem könnyű, hiszen az RMDSZ ellenzéki szerepre kényszerült, aminek normális esetben, egy sokkal kisebb kormánytöbbség esetén lehetne egy konkrét ereje. Jelen esetben az ellenzék nagyon soványka. Én is azok közé tartozom, akik azt mondják, hogy ez a kutya–macska barátság, ami kialakult a PSD és a PNL között, nem fog sokáig tartani. Ez nem egy természetes szövetség, amit csak a konc miatti ragaszkodás tart össze, de már látszanak a törésvonalak.

— A romániai magyarság számára nagyon fontos, hogy miként alakul az oktatás sorsa. Ezt akkor sem sikerült teljesen jó mederbe terelni, amikor az RMDSZ kormányon volt. Mi várható most?

— Az RMDSZ szempontjából kiemelkedő fontossággal bír az oktatás. Mi, Szatmár megyeiek is nemegyszer szembesültünk azzal, hogy mennyire fontos az, hogy az oktatás terén jó eredményeket érjünk el. Most, hogy nem vagyunk kormányon, nagy felelősség fog hárulni az én vállamra is. Az RMDSZ átadta a Ponta–kormánynak azon intézmények vezetőinek névsorát, akik jelenleg a kormány alárendeltségébe tartoznak, azt kérve, hogy ezek a személyek tisztségükben maradjanak. Ide sorolható a főtanfelügyelő–helyettes és azok a szaktanfelügyelők, akik a tanfelügyelőségen belül képviselik a magyarságot. Számunkra nagyon fontos, hogy beleszóljunk az oktatás megszervezésébe, hiszen a magyar nyelvű oktatás megmaradásunk egyik eszköze.

— Mit lehet tenni azért, hogy az iskolaigazgatókat ne pártalapon nevezzék ki, hanem szakmai alapon, versenyvizsgával?

— Ezt a kérdést jómagam is felvetettem a tanügyminiszternek. Mi azt szeretnénk, ha a tanügyben folytatódna a decentralizáció, ami az elmúlt években elkezdődött. Ehhez csak annyit kellene tenni, hogy alkalmazzák a tanügyi törvény rendelkezéseit, amely kimondja, hogy az iskolák felső vezetését az igazgatótanács választja meg, melynek tagjai a szülőkből, a pedagógusokból és az intézményt fenntartó önkormányzat által megnevezett személyekből áll. Jelen pillanatban a főtanfelügyelőn múlik az, hogy kit nevez ki iskolaigazgatónak, a főtanfelügyelőt pedig az éppen kormányzó pártok irányítják. Ezt a rossz szokást csak akkor lehet felváltani, ha elkészülnek a törvénycikkelyek alkalmazási mutatói. Ahhoz, hogy 2013 szeptemberében az iskolaigazgatókat és aligazgatókat versenyvizsgával nevezzék ki, már a tavasz folyamán el kell indítani a szükséges procedúrát.

— Az RMDSZ most egy kétharmados többségű kormánykoalícióval szemben van ellenzékben, ami azt jelenti, hogy nincs szükség az RMDSZ–szavazatokra. Ilyen esetben kompromisszumokat kell kötni, vagy érvekkel kell meggyőzni a többséget?

— Mi most túl sok kompromisszumot nem tudunk kötni, hiszen a kompromisszumos megoldások lényege a valamit valamiért, éppen ezért az érvelések időszakát éljük. Én hiszek abban — remélem, hogy pár hónap múlva is ugyanezt fogom mondani —, hogy amennyiben normális érveket tudunk előhozni, olyan dolgokban is, amelyek nem csak a magyar közösségeket érintik, akkor számíthatunk a többség támogatására. A kérdés az, hogy milyen mértékben fogják ezeket a szakmai érveket felülírni a politikai érdekek. A választások előtt mindenki mindent ígér. Most jön el az ideje a megvalósításoknak, megtudjuk, hogy mennyire gondolja komolyan a Ponta–kormány a decentralizációt. Két héten belül ki fog derülni, milyen lesz a költségvetés–tervezet. Az USL megnyerte a helyhatósági választásokat, az ország negyvenkét megyéjéből harminckettőt ők vezetnek, most szert tettek egy hatalmas kormánytöbbségre, de ez nem jelenti azt, hogy több pénz áll a rendelkezésükre. Mindenki kinyújtott karokkal fog menni hozzájuk, hogy segítséget kérjenek ahhoz, hogy teljesíteni tudják az ígéreteket. Pénz viszont nem lesz, ami majd komoly konfliktusokhoz vezethet.

— Ön az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének az elnöke és a Szatmárnémeti Helyi Tanács RMDSZ–frakciójának az elnöke. Milyen változásokat tervez ezeken a területeken?

— 2005. óta vagyok a városi szervezet elnöke, jövő májusban esedékes a tisztújítás. Nyilvánvalóan nagyon fontosnak tartom, hogy azok a tevékenységek, amelyeket elkezdtünk, folytatódjanak és akkor is működjön a szervezet, ha az elnöke nincs a városban. Éppen ezért január elején leülünk és több fontos dolgot megbeszélünk. Én pénteken lemondtam a tanácsosi tisztségemről, helyemre a listán következő Leitner István Attila fog lépni, de meg kell nevezni a frakcióvezetőt is és azokat a bizottsági és igazgatótanácsi helyeket is le kell osztani, amelyekkel eddig én voltam megbízva. Amit elkezdtünk, a jövőben is folytatni fogjuk. Fontos, hogy az RMDSZ–frakció vigyázó szemekkel figyelje a helyi adminisztráció kétes tevékenységét.

Elek György