Az idei iskolai évtől kétéves szakoktatási képzés indult a szatmárnémeti Traian Vuia Iskolaközpontban. Ide azok a tanulók iratkozhatnak be, akik valamelyik iskolában elvégezték a kilencedik osztályt.

Baranyai Tibor iskolaigazgató elmondta, hogy mivel nem volt nagy hírverése országos szinten sem ennek a fajta oktatási módszernek, minden szakiskola úgy próbált ilyen típusú osztályt beindítani, hogy a saját diáklétszámával gazdálkodott. A Traian Vuia Iskolaközpontban öt kilencedik osztály végzett az idén, ebből úgy állították össze az osztályokat, hogy legyenek szakosztályok és líceumi osztályok is. Sikerült összehozni két szakosztályt, egyik egy harmincas létszámú autószerelő osztály, a másik egy vegyes — fémforgácsoló (12 diák) és kőműves (9 diák) — osztály. Mind a két osztályban a tanítás nyelve magyar. A tervezett program szerint minden héten három napot az iskolában tanulnak a diákok, és a szaktantárgyak mellett általános műveltségi tantárgyak is szerepelnek, két napig viszont gyakorlati képzésen vesznek részt. Emellett egy iskolai évben hathetes összevont gyakorlati oktatást is tartanak.

Oktatási módszerek

Lévén hogy ez a szakiskola most indul, nincs megfelelő tapasztalata sem az iskolának, sem a vállalkozóknak, az iskola vezetősége ezért úgy gondolta, hogy szervez egy közös találkozót a szülőkkel, a tanulókkal és a vállalkozókkal, hogy megbeszéljék a teendőket a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan. Ezen tisztázták azokat a feltételeket, amelyek alapján a diákokat szerződéses alapon gyakorlati oktatásra tudják küldeni. Ennek a szerződésnek van egy kerete, amit a tanügyminisztérium határozott meg. Az iskola, a szülő és a vállalkozó között kötött szerződés lerögzíti, hogy a tanuló a gyakorlati tevékenységet milyen időszakban, milyen gyakorisággal és milyen óraszámban fogja elvégezni az illető vállalkozó vagy szakember felügyelete alatt. Ehhez szükséges az, hogy a vállalkozó megnevezzen egy olyan személyt, aki megfelelő szakképesítés birtokában irányítani tudja a tanulót. Ugyanakkor az iskola is megnevez egy oktatómestert, akinek a feladata a tevékenység ellenőrzése, végül a szakember és a mester elemzi és kiértékeli a tanuló tevékenységét, és ezekből a kiértékelésből adódnak majd a jegyek, amelyek bekerülnek a naplóba. A kiértékelés folyamatos lesz, a teendőket egy pedagógiai melléklet írja elő, amit a szerződéshez csatolnak. A pedagógiai mellékletben szerepel azoknak a kompetenciáknak a listája, amelyet a szakképzés során a diáknak meg kell szerezni. Az is benne lesz, hogy milyen tevékenységek során tudja a diák megszerezni a szükséges ismereteket, és hogyan történik a kiértékelés.

Ehhez csatolnak egy osztályozási megfigyelési lapot, ami a tevékenységeket és azok kiértékeléseit tartalmazza. A diáknak szüksége van egy műhelygyakorlati füzetre, amelyben a diák minden nap feljegyzi, hogy milyen tevékenységben vett részt, mit tanult. Ezt a füzetet az iskola időszakosan ellenőrzi, kiértékeli, és ott, ahol a megfelelő kompetenciáknak az elsajátítását hiányosnak találják, ott lehetőség van visszatérni azok begyakorlására. Azt is megtehetik, hogy ha bizonyos műhelyekben nem lehetséges bizonyos munkafolyamatok elsajátítása, a diákot visszavonják az iskolaműhelybe, hogy pótolják a hiányosságokat. Az iskolai év végén a diákok kapnak egy gyakorlati képzést igazoló lapot, ez egy fényképpel ellátott tanúsítvány személyes adatokkal és azoknak a műhelyeknek a megnevezésével, ahol az ismereteket elsajátították. Baranyai Tibor szerint az új szakiskolai oktatási módszerek jelentősen növelik a szakoktatás minőségét, és lehetőséget teremtenek arra is, hogy a végzősök könnyebben elhelyezkedjenek.

Elek György