Új, tájainkon eddig még ismeretlen kullancsfajjal találkoztak magyarországi kutatók, olyannal, amilyet Románia déli megyéiben és Kárpátalján is találtak már, de a szakemberek szerint nincs ok a pánikra. Dr. Sike Tamás szatmárnémeti biológust kérdeztük.

Egy Észak-Afrikában honos, és főleg amiatt elhíresült kullancsfajról cikkez a magyarországi sajtó, amelyik a krími-kongói vérzéses lázat okozó kórokozókat hordoz, és Németországtól Ukrajnáig már több országban is találtak a példányaiból. Az új vérszívó jelentette problémával kapcsolatban dr. Sike Tamás szatmárnémeti biológust kerestük meg, tőle kaptunk választ a kérdéseinkre.

— Egy új trópusi-szubtrópusi kullancsfaj megjelenéséről ír a magyarországi sajtó. Van ezeknek a híreknek valami alapjuk?

— Nehéz mostanában túlharsogni a koronavírus „mindmeghalunk”-kánonját, de azért ha azzal rukkol elő valaki, hogy egy sokkal veszélyesebb és súlyosabb tünetekkel járó betegséget hordozó kullancsfaj jelent meg a közelünkben, akkor azt hiszem, sikerül némi figyelmet kapnia. Az igazság az, hogy ez nem idei hír, és a Hyalomma marginatum nevű faj első és egyetlen magyarországi példányát egy 2009/2010-ben végzett vizsgálat során találta meg az MTA Ökológiai Kutatóközpont dr. Földvári Gábor vezette kutatócsapata, mely a budapesti Margit-szigeten élő kullancsokat tanulmányozta. Ezeket az adatokat a kutatók 2011-ben publikálták, a sajtó pedig azóta időről időre előveszi ezeket, mert ez egy olyan faj, ami ott, ahol tömegesen előfordul, valóban nagyon súlyos betegségeket terjeszthet.

— Érvényesek lehetnek ezek az információk a körzetünkre is?

— Ha megnézzük a faj 2019-es elterjedési térképét az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság honlapján, kiderül, hogy ezt a fajt már kimutatták Románia déli megyéiben és Kárpátalján is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen előfordul, csak azt, hogy ott, ahol aktívan kutatják, tehát nagy számban fognak be kutatók kullancsokat, találtak egy-egy ilyen egzotikus fajhoz tartozó példányt is.

— Mi lehet az oka az új faj megjelenésének, hogyan kerülhetett ide Afrikából?

— A globális felmelegedés vagy klímaváltozás nem azt jelenti a gyakorlatban, hogy akkor majd kevesebbet kell fűteni, és nem kell majd az Adriáig menni nyaralni, mert helybe jön a mediterrán nyár. Az, hogy az évi átlaghőmérséklet növekszik, hogy az időjárás szélsőségessé válik, és az emberi tevékenység következtében rohamosan pusztulnak a természetes élőhelyek, azzal is jár például, hogy megváltozik a madarak vándorlási útvonala. Az új útvonalakon új fajokkal, kórokozókkal, hordozókkal találkozhatnak. Márpedig így olyan betegségek juthatnak el hozzánk, amelyekkel eddig nem találkoztunk.

Mennyire veszélyes ez a kullancs, mennyire igaz, hogy egy újfajta, krími-kongói vérzéses láz nevű betegséget terjeszt?

— Ahol ez a kullancsfaj tömegesen előfordul, ott bizony súlyos, az emberre is veszélyes betegségeknek a hordozója. Ezek egyike a krími-kongói vérzéses láz vírusa, ami magas lázzal, a nyálkahártyák vérzésével járó betegséget okoz, amibe akár a fertőzöttek 30 százaléka is belehalhat, tehát rendkívül súlyos. Pánikra azonban semmi ok, ez belátható, ha megpróbáljuk tényszerűen nézni a hírt: a hír igazából több mint 9 éves, és azóta sem hevernek hullahegyek az utcákon. Találtak egyetlen — azaz egyetlen — ilyen kullancsot (igazából nem is kifejlett egyedet, hanem nimfát) úgy, hogy direkt keresték, és ezerszám gyűjtötték a kullancsokat. Soha senki nem mondta, hogy ez a megfogott észak-afrikai kullancs hordozta a krími-kongói vírust, sőt, mivel alkohollal lett tartósítva, a vírus kimutatása nem is volt lehetséges a későbbiekben sem. Ez a bizonyos példány nem kóborol azóta is áldozatokat keresve Európában, hanem bent figyel egy alkoholos fiolában, egy kutatóintézet valamelyik szekrényében. Van viszont tudományos jelentősége a leletnek, hiszen pont az ilyen adatok segítik a kutatókat abban, hogy milyen potenciális veszélyekre kell felkészülni, mire kell jobban odafigyelni. Azt nagyon nehéz megmondani, hogy a számtalan, ma nagyon ritka vagy éppen jelenleg enyhe lefolyású betegség kórokozója közül melyik változik meg úgy, hogy súlyos járványt okozzon (lásd zika). Sokszor ökológusok, infektológusok, genetikusok, zoológusok, orvosok együttes munkája segít kideríteni az okokat vagy megtalálni a megoldást. Az, hogy egy kutató a maga kíváncsiságát követve vizsgál egy témát, olykor talán viccesnek, akár haszontalannak tűnik sokak szemében, de gyakran igen nagy jelentőséggel bír. És ez egy fontos üzenet a társadalom számára is: az alapkutatások széles körű támogatása az, ami felvértezhet minket a váratlan helyzetek kezelésére.

— Hogyan védjük magunkat és állatainkat?

— Ugyanúgy, ahogyan a nálunk őshonos 20–30 másik kullancsfaj esetében is. A négylábúaknak számos megoldást kínálnak a gyártók a vérszívók távol tartására, talán a hosszú hatásidejű nyakörvek a legjobbak, de az állatorvos biztosan segít kiválasztani a kedvencünk számára legalkalmasabbat.

Az embernél a különböző szúnyog és kullancs elleni krémek, aeroszolok nem teljesítenek annyira meggyőzően. Nincs azonban okunk emiatt rettegni vagy távol maradni az egészséges, természetben végzett mozgástól, messze nem minden kullancs hordoz betegséget. Azt érdemes figyelembe venni, hogy kullancsok nem vetik magukat ránk a magasból, mi sodorjuk le őket fűszálakról, ágakról. A ruházatunkba akaszkodnak, majd felfelé mászva keresnek olyan bőrfelületet, ahol könnyen juthatnak vérhez. A zárt öltözet (nadrág zokniba, felső nadrágba gyűrve) csökkenti az esélyét, hogy belénk ragadjon a kullancs. Nedves időben nagyobb valószínűséggel találkozhatunk velük, tehát mikor az esőzéseket követő napsütés kicsalogat a természetbe, gondoljuk rá, hogy kullancsokkal is találkozhatunk. Az általuk terjesztett agyhártyagyulladás ellen létezik védőoltás, ezt érdemes minél hamarabb beszerezni, mert több lépcsőben kell beadni. Ha véletlenül találunk magunkban kullancsot, azt mihamarabb el kell távolítani, lehetőleg úgy, hogy ne nyomjuk meg a testét — használhatunk kullancscsipeszt vagy egy cérnaszálat, nem baj, ha beszakad a feje. Ne használjunk krémet, olajat, alkoholt, mert ha magától mászik ki, az növeli az esetleges fertőzés esélyét. Hiteles információkat és praktikus tanácsokat a www.kullancs.hu oldalon találhat az olvasó.

— Meg lehet valahogy szabadulni végleg a kullancsoktól? Ki lehet irtani őket?

— Nem. A kullancsok nagyon sokféle gazdán élnek. Ha sikerülne is teljesen megszabadulni tőlük egy területen, rövid idő múlva újra megjelennének, hiszen egy rágcsáló, gyík vagy madár óhatatlanul behozná ezeket. Vizsgálatok azt mutatják, hogy egy tűzvész során porig égett területen is legkésőbb két héten belül újra megjelennek a kullancsok. Ráadásul nem létezik olyan vegyszer, ami kizárólag a kullancsokat pusztítaná, sőt, nagyon komoly egészségügyi kockázatok merültek fel a korábban használt szerekkel kapcsolatban. Tehát egyrészt értelmetlen és hatástalan irtani, másrészt az irtással jelentős környezeti károkat okoznak, harmadrészt az irtással a saját egészségünket tesszük kockára. Az előbbieket és azt a tényt tekintetbe véve, hogy a kullancsok nem minden egyede hordoz kórokozót, nagyobb kockázata lehet a kullancsok elleni vegyszeres védekezésnek, mint egy esetleges kullancscsípésnek.

Princz Csaba