Április 19-ig kell jogrendbe emelni az új uniós direktívát, a közbeszerzési törvénycsomaghoz pedig március 15-ig lehet módosító javaslatokat letenni az ipari és a jogi szakbizottságokban.

A közbeszerzésre vonatkozó új törvénycsomag négy jogszabálytervezetből áll: közbeszerzésre vonatkozó, ágazati beruházásokra kitérő, koncessziókat taglaló, valamint óvásokat és az ezen eljárásokért felelős hatóság működését szabályzó tervezet. A közbeszerzési törvénycsomaghoz március 15-ig lehet módosító javaslatokat letenni az ipari és a jogi szakbizottságokban, majd az alapfokon illetékes bizottságoknak március 21-ig kell jelentést tenniük a törvénycsomagról. Az európai uniós direktíva jogrendbe emelésének határideje 2016. április 18.

„Míg az érvényben lévő közbeszerzési jogszabály egy törvényben szabályozza a közbeszerzéseket, a közberuházások és a közszolgáltatások koncesszióját, az ágazati közbeszerzéseket, valamint az óvások rendszerét, az új közbeszerzési törvénycsomag-kezdeményezés négy különálló törvénytervezetbe választja szét ezeket, így könnyebbé teszi az alkalmazhatóságot. Fontos lenne, hogy a négy törvény egyszerre lépjen hatályba, különben a régi érvénytelenítésével joghézag keletkezik, ami egy ideig komolyan megzavarja vagy késlelteti az engedélyeztetési folyamatokat” — mutatott rá az új közbeszerzési törvénycsomag-kezdeményezés buktatójára Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A helyi közösségeket leginkább érintő változáshoz fűzött reményéről elmondta: abban bízik, hogy a leendő kormányhatározatban megszabottak lerövidítik és leegyszerűsítik a közbeszerzési procedúrákat, meggyorsítva így a közmunkák kivitelezését, megvalósítását.

A törvénytervezet rendelkezései csak bizonyos értékek feletti közbeszerzésekre alkalmazandók, de ezek az összegek meghaladják az önkormányzati közbeszerzések értékeinek legnagyobb részét.

„Tulajdonképpen a jelenlegi törvénytervezet részletei nem is érdekesek az önkormányzatok számára” — magyarázta az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, rámutatva arra, hogy csak a törvény alkalmazási normáiban lesznek megszabva a procedúrák, amelyeket kormányhatározattal hagynak jóvá. Ilyés szerint ingoványos talajra tereli a majdani procedurális folyamatokat, hogy az önkormányzatok és más intézmények közbeszerezéseinek 80–100 százalékát — beleértve az európai uniós finanszírozásúakat is, amelyek nem haladják meg az 5 186 000 eurót — bármikor módosítható módszerek szerint lehet lebonyolítani. „Az önkormányzatok számára itt a legnagyobb kérdés az, hogyan lehet egy törvényhez mellékelt alkalmazási normákkal olyasmit szabályozni, amelyekre nem vonatkozik a törvény” — vetette fel az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

A kezdeményezés pozitívumaira kitérve Ilyés elmondta: jelentős módosítás lehet, hogy a legjobb ár–legjobb minőség szempontot is figyelembe lehet venni majd a versenytárgyalások elbírálásánál, bár szerinte ez nem zárja ki, hogy végül mégiscsak a legkisebb árat ajánló céget kelljen kiválasztani. „Ugyanakkor a törvénytervezet-csomag lehetővé tenné két vagy több önkormányzat közös közbeszerzését, kitér a szakemberek képzésére, az önálló szakmaként való elismerésre, kiemeli a közbeszerzések alól a közintézményeknek vagy a közérdekű vállalatoknak odaítélt szerződéseket” — összegezett Ilyés Gyula.