Vasárnap délután a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében mutatták be a csomaközi származású karmester, Hermann Szabolcs Szent István király mise — Nyolc Szent István király ének énekhangra és orgonára című kötetét. A kiadvány anyaga hat év munkája.

A könyvbemutatón elhangzott beszélgetést és zenei műsort Fehér Imola moderálta, az eseményen részt vett főtisztelendő dr. Ágoston Ferenc, a Szatmári Egyházmegyei Liturgikus és Egyházzenei Bizottság elnöke, krasznabélteki plébános; Visnyai Csaba tanár, aki több évtizedig volt a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom kántora és karnagya;

valamint Hermann Szabolcs, a Hermann Musik Egyesület alapítója, a budapesti Operettszínház karmestere, az aradi Filharmónia állandó vendégkarmestere, a könyv megálmodója és megvalósítója.

Fehér Imola kérdésére Hermann Szabolcs elmondta, hogy a kottáskönyv-bemutató ritka, de annál is ritkább a zenei bemutató. Szent István király egy nemzetegyesítő személyisége a magyar történelemnek. A szerzőt az késztette az új ének-zene kiadvány megírására, mert azt tapasztalta, hogy a szentmiséken és a Szent István király napi ünnepeken mindig ugyanazok az énekek szólalnak meg, amitől a misék monotonná válnak. A kötet anyaga hat év munkája. Amikor Hermann Szabolcs az első énekek megírása után betanította azokat a csomaközi kórusnak — amelynek tagjai részt vettek a könyvbemutatón —, annak tagjai nem tudták, hogy karmesterük szerzeményét énekelik. A kötet két részből áll. Az első részben egy négytételes mise kap helyet, ezek egy szólamra, orgonakísérettel vannak megírva. A második részben nyolc István király ének található, itt versek vannak megzenésítve. A könyvbemutató résztvevői felvételről hallgathatták meg a Szent István király misét, amit stúdióban vettek fel.

A könyvbemutató keretében dr. Ágoston Ferencet arról kérdezte Fehér Imola, hogy mitől lesz egy zenemű liturgiai használatra alkalmas, milyen feltételek elengedhetetlenek, mi az, amit az egyház figyelembe vesz, mi alapján dönt. A válasz az volt, hogy az egyházi zene három kritériumnak kell hogy megfeleljen: legyen szent, művészi és egyetemes. A zeneszerző azt írja le, ami benne van, akkor érez együtt az egyházzal, ha az a szöveg, amit megzenésít, találkozik az egyéniségével.

Visnyai Csaba szerint a liturgikus zenei műveknek fontos a terjedelmük. A misének megvan a maga időtartama, ebbe kell beilleszkedni. Az egyházi zene állandó fejlődésen ment át az elmúlt századokban. Közben változik a zenei nyelv, változik a zenei eszköztár is a kor adta lehetőségeknek megfelelően. Ma már a zeneszerző válogathat az eszköztárból, már vannak gitáros misék is. A liturgikus zene megszólalásakor a hívek lelkében beindul egy belső aktivitás, amikor a hallgató Istennel beszélget. Ma már gyakran hangoztatják, hogy a hívek legyenek aktívak a misén, de kevés emberben indul el a belső aktivitás. A zene abban kell segítse a hívő embert, hogy az Istennel való beszélgetés minél bensőségesebb legyen. Hermann Szabolcs miséje megfelel ezeknek a követelményeknek — fogalmazott értékelésében Visnyai, elismerve azt is, hogy ebben közrejátszanak olyan tényezők, hogy egy közösségnek milyen a zenei ízlése.

Az esemény a Szatmári Gyermekkar előadásával ért véget, amely Nevezi Dobosi Csilla és Schmidt Mária karnagyok vezetésével kórusműveket adott elő.

Elek György