Kerekes Melindát, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség aligazgatóját a mezőgazdasági támogatási formákról, a támogatások eredményeiről, valamint a sikeres mezőgazdaság lehetőségeiről és annak jövőjéről kérdeztük.

— A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül igényelhető, területalapú vagy az állatok után járó támogatások a gazdák számára csak a megmaradást és a megélhetést biztosítják, holott ezeknek a támogatásoknak igazán az lenne a célja, hogy fejlesztésekre használhassák azokat.

— Az állatok után járó támogatást nem neveznem éppen „létfenntartás”-nak, de kezdjük az elején. Románia 2005—2006-ban egyeztetett az Unióval, és az egységes területalapú támogatást választotta, ami termeléstől független (ennek megvannak az előnyei, de a hátrányai is). Ha a termeléstől függő követelményrendszert választottuk volna, akkor csak nagyon kevés gazda lenne jogosult erre, mert nem tudna megfelelni a követelményeknek. Sajnos azonban a 2014—2020 között zajló agrárpolitikai reform majd rákényszeríti a gazdákat arra, hogy a támogatásokat mind a fejlesztésekre használják.

— Véleménye szerint volt értelme az eddigi támogatási formáknak?

— Szerintem igen. Nem tudom, járt-e terepen, de a földeken látni lehet a hatást. Sok terület művelt, ami azelőtt elhagyatott volt. De még többet láthatnánk, ha a pénzkiosztás feltétele lenne a teljes érték visszafordítása a mezőgazdasági termelésbe. Amit jelenleg nem követelhetünk az uniós törvénykezés miatt. Azonkívül ez a támogatási forma már nem sokáig alkalmazható, készülünk az új agrárpolitikai reform bevezetésére. A szomorú az, hogy a következő pályázati ciklusban olyan követelmények lesznek, amelyeknek nehezen tudunk eleget tenni, először is a rendezetlen földterületek miatt. Ezért is harcol Románia, hogy ne térjünk át az egységes farmtámogatásra.

— Romániában még mindig sok az olyan gazda, akik kis területen vagy kis állatlétszámmal gazdálkodnak, ugyanakkor kevés sikeres mezőgazdasági nagyvállalkozó van — gondolok itt most Szatmár megyére. Várható-e látványos fellendülés a román mezőgazdaságban?

— Kis százalékban, de látszik a tagosítás, ami azt jelenti, hogy csak fordítottak a támogatásokból területek rendezésére is, és érdekeltek a gazdák, hogy rendezzék problémáikat. Sok közepes gazdaság jelent meg, ami fejlődést jelent. Lehet, hogy látványos nem lehet mondani ezt a fejlődést, de hiszem, hogy az a sok pénz, ami a megyékbe beérkezik, nem illan el nyomtalanul.

— Mit kell tegyen egy mezőgazdasági vállalkozó ahhoz, hogy sikeres legyen?

— Informálódjon, készüljön az új pályázati ciklusra. Hasznosnak találom, hogy a gazdák egyesületekbe szerveződjenek, felkészült közgazdászok és jogászok segítségét kérjék. Rendezzék jogosultság szerint területeiket.

— Mit várhatunk a 2014—2020-as pályázati ciklustól?

Az idén áprilisban várható az új agrárterv véglegesítése, sok változásnak nézünk elébe, új mezőgazdasági intézkedések kerülnek bevezetésre. 2014-től beindul a reform, ez nincs messze, tehát mindenkit „szorít a cipő”. Mindenkinek informálódnia kell. Az EU mezőgazdasági szakbizottsága négy új rendelet tervezetén dolgozik, amelyekben szó esik azokról a módosításokról, amelyeket az Európai Bizottság az új pályázati ciklusban ajánl. Áttérünk az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS). Itt a mezőgazdasági termelők a támogatási jogosultságon mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogon tulajdont szereznek. Ez a tulajdon korlátozottan forgalomképes: adható, vehető, örökölhető. A támogatási jogosultság önmagában nem jogosít a támogatás igénybevételére, azzal megegyező nagyságú termőföldet is művelnie kell a termelőnek. Támogatási jogosultságot alapesetben az a termelő kaphat, aki 2011–ben SAPS területalapú támogatást igényelt. Az a mezőgazdasági termelő, aki 2011-ben nem igényelt területalapú támogatást, csak abban az esetben kaphat támogatási jogosultságot, ha kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amelyet 2003. június 30-ig nem tartottak jó mezőgazdasági állapotban. A jogosultságok száma megegyezik a 2014. május 15-ig bejelentésre kerülő, jogosult hektárok számával. Az új támogatási jogosultságok forgalomképesek lesznek, de csak „aktív gazdálkodók”-ra lesznek átruházhatóak. (Az aktív gazdálkodó fogalmának jelenlegi meghatározását számos tagállam bírálja, valószínűsíthető, hogy csak a későbbiekben kerül véglegesen letisztázásra, hogy mit ért alatta az Európai Bizottság.) A fentiek alapján azon termelők, akik 2011-ben nem igényeltek SAPS-támogatást, alapesetben nem juthatnak támogatási jogosultsághoz, illetve csak a nemzeti tartalékból igényelhetnek jogosultságot. Ez azt jelenti, ha valaki 2011-ben akár csak egy hektár után is igényelt és kapott SAPS-támogatást és 2014-ben például 100 ha területtel jelentkezik be az APIA-hoz, 100 hektár után jut támogatási jogosultsághoz. Ugyanakkor, ha valaki 2014-ben 100 hektár területtel jelentkezik be az APIA–hoz, de 2011–ben nem igényelt SAPS-támogatást, nem jogosult a támogatásra. (A nemzeti tartalékból való igénylés feltételei, korlátai még nem ismertek.)

— Romániának lesznek-e problémái ezen a téren?

— Romániának itt a nem rendezett földtulajdonnal lesz nagy gondja. Továbbá még vitatott téma a belső konvergencia, vagyis a közvetlen támogatások egyenlőbb elosztása. Rugalmasabb környezetvédelmi szabályozást szeretnénk és a termelői szervezetek megerősítését. A zöld komponens „greening”: kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a. A támogatás igénybevételének alapjául szolgáló három feltétel közül a diverzifikációra (3—15 hektár szántóterület felett legalább 2/3 növényi kultúra termelése) és az ökológiai célterületekre (legalább 7%-nyi ökológiai jelentőségű terület) vonatkozó előírásokat a tagállamok számottevő hányada bírálja. Nem kizárt, hogy a tervezetben szereplő mértékek módosításra kerülnek. Az állandó gyepterületek megőrzésére vonatkozó feltétel üzemi szinten problémát jelenthet: ha egy gazdálkodó elveszíti az általa bérelt gyepet, és nem tud helyette újat bérelni, csak úgy tudná tartani a szántó–legelő arányt, ha csökkentené a szántó területét. Az állandó gyepterület referenciaterülete — a jelenlegi elképzelések alapján — a 2014–ben bejelentett állandó gyepterület nagysága lesz, tehát ezen területek nagyságának változtatásával kialakítható az optimális — hosszú távon is fenntartható — üzemi arány. (Van olyan tagállami javaslat, amely országos és nem üzemi szinten írná elő az állandó gyepterületek arányának megőrzését. Ez lényegesen rugalmasabb feltétel lenne.). A támogatások korlátozása (capping): a jelenlegi tervezet szerint 2014-től a közvetlen támogatások felső határa gyakorlatilag 300 ezer euró lesz, mivel a 300 ezer euró feletti rész teljes egészében elvonásra kerül. 150 ezer euró felett az elvonás részleges lesz. A támogatás-elvonás alapját képező összeget (vagyis a gazdálkodó által igénybe vett közvetlen támogatások összegét) csökkenteni lehet a támogatást igénybe vevő által kifizetett munkabérrel, annak járulékaival, valamint a foglalkoztatást terhelő adókkal. Ezért ügyelni kell arra, hogy a dolgozókat az a cég alkalmazza, illetve a béreket és a közterheket az a cég fizesse ki, amelyiknél a földbérleti szerződések vannak, illetve lesznek.

A támogatás-elvonás alapját képző összegbe nem számít bele az úgynevezett „zöld komponens”.

— Milyen más szigorításokra számíthatnak a gazdák?

— Az Európai Bizottság javaslata kiemeli: „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak kifizetést azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy a bizottsági javaslat közzétételi időpontjától — 2011. október 12. után —mesterségesen olyan feltételeket teremtettek, amelyek lehetőséget teremtenek a capping hatásainak elkerülésére.” Az EB-javaslat nem határozza meg a mesterséges feltételeket, ugyanakkor az október 12-én közzétett verziót megelőző — nem hivatalos — tervezet nevesítette, hogy mit ért mesterséges feltétel alatt. Ezek: a mezőgazdasági termelési egységek, jogi személyek felosztása és a gazdaság bizonyos elemeinek mesterséges transzferálása a gazdasághoz kapcsolódó személyhez. Ez alapján, vagyis figyelembe véve a nem hivatalos tervezet meghatározását, ha a termelő most osztja fel a gazdaságát annak érdekében, hogy elkerülje a capping hatásait, az mesterséges feltételnek minősül. Ugyanakkor, ha a foglalkoztatotti létszámot módosítja, az nem minősül mesterséges feltételnek. A capping alapjául szolgáló összeget az előző évben kifizetett bér- és bérterhekkel lehet csökkenteni, vagyis a foglalkoztatotti létszám 2014 utáni csökkentése sem minősül mesterséges feltételnek. A fiatal gazdálkodók induló tevékenységének megkönnyítésére, motiválására az EB új kezdőtámogatás bevezetését javasolja, melyet a negyven éven aluli termelők igényelhetnek projektjük első öt évében. Ha elhúzódik az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja, akkor 2014 átmeneti év lehet az uniós agrárfinanszírozásban.

 Elek György