Az új Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében a kistérségek fejlődését elősegítő Helyi Akciócsoport partnerei projektenként maximum 200 ezer eurós támogatásra pályázhatnak. Erre a tervek szerint áprilistól, májustól lesz lehetőség.

Szatmár megyében négy Helyi Akciócsoport (GAL) is működik, ezek közül több mint ezer négyzetkilométerrel, 50 ezer lakossal és száz partnerrel — melyből 22 a közszférát, 78 a magánszférát képviseli — a Délnyugat-szatmári Helyi Akciócsoport a legnagyobb. Ez 18 községet (Érszakácsi, Tasnádszántó, Szilágypér, Csaholy, Sződemeter, Érendréd, Mezőterem, Érkávás, Mezőpetri, Piskolt, Csomaköz, Szaniszló, Mezőfény, Csanálos, Börvely, Kaplony, Kálmánd és a Bihar megyei Érszalacs) és Tasnád városát foglalja magába.

Tóga István, az akciócsoport vezetője elmondta, egy GAL tagjai az új PNDR-időszakban összesen 2,5–4 millió euró közötti értékben pályázhatnak, egyenként maximum 200 ezer euró lehet egy projekt értéke. A GAL-nak első lépcsőben ki kell dolgoznia a helyi fejlesztési stratégiát (SDL), amelyre maximum 10 ezer euró van előirányozva, tényleges nagyságát a kistérség lakói számának függvényében állapítják meg, 1 lakosra 0,1 eurót számítva, ebben az esetben ez 5 ezer euró lenne. Tóga szerint ennyi nem elegendő, hiszen a SDL-nek rengeteg mindent kell tartalmaznia.

Elsőként szerepelnie kell benne a kistérség földrajzi bemutatásának (helységek, lakosság száma, a terület nagysága, népsűrűsége, domborzata, a térség térképe), emellett demográfiai információkat (születés, migráció és a munkanélküliségi ráta, aktív népesség száma, ennek hányada a felnőttkorú összlakosságban) kell tartalmaznia. Be kell mutatnia a térség növény- és állatvilágát, építészeti és kulturális örökségét és a helyi gazdaságot (agrárgazdaság, ipar, kis-, közepes és mikro-vállalkozások, kereskedelem és szolgáltatások).

Ezenkívül tartalmaznia kell a térség lehetőségeinek és fejlődési szükségleteinek elemzését, a helyi intézmények, civil szervezetek és társaságok bemutatását, ezek tevékenységét, a stratégiai célkitűzések leírását, ezek rangsorolását, a helyi közösségek részvételének mértékét a stratégia kidolgozásában, hogyan kívánják ezt megvalósítani, a pénzügyi terv keretében pedig miként kívánják elosztani a pénzforrásokat.

Hármas szempontrendszer

Az akciócsoportok támogatásának megítélésénél három kritériumcsoportot vesznek figyelembe, úgymint a partnerség összetétele, ebben az esetben a térségre jellemző partnerséget kell kialakítani, ebben részt kell venniük fiataloknak, nőknek és etnikai kisebbségeknek. Ahol az etnikai kisebbségek létszáma nagyobb, mint a többséghez tartozó személyeké, az előbbiek képviselete nagyobb kell legyen az akciócsoporton belül is.

A másik fontos szempont a kistérség területének jellemzői, elsőbbséget élveznek azok a térségek, melyek lakossága 30–70 ezer között van, a népsűrűség pedig kisebb, mint 75 személy négyzetkilométerenként, a pontozásnál az optimális a 45 személy/km². Az is előny, ha a terület magába foglal szegény, hátrányos helyzetben levő övezeteket, olyanokat, ahol az ipar leépült. Tóga még kifejtette, hogy az új időszakban nagy előnyt jelent majd az újító szellem, vagyis új technológiák bevezetése a támogatások által. „Együtt kell működni a PNDR más tengelyeiben foglalt intézkedésekkel, de a LEADER-pályázat nem lehet olyan, mint a másik, mi pályázhatunk speciális, egyedi dolgokra. Ilyen például a szociális integrációt elősegítő infrastruktúra kialakítása, lehet majd öregek otthonának, hajléktalanszállónak a felépítésére pályázni, más programokkal együttműködve képzéseket szervezni” — jegyezte meg Tóga.

A stratégia minőségén javíthat, ha segíteni kíván az alacsony megélhetési szinten élő gazdálkodókon, foglalkozik a fiatalok problémáival és konkrét környezetvédelmi intézkedéseket is tartalmaz.

A célkitűzések között szerepelnie kell a helyi identitás megerősítésének, az életszínvonal javításának, a munkahelyek megőrzésének és újak létesítésének, a helyi versenyképesség növelésének és a helyi erőforrások megőrzésének.

A stratégia elkészítése után ezek a második fázisban országos szinten versenyeznek, itt 120 stratégia részesül majd támogatásban. Az országban jelenleg 163 GAL működik, de ezek száma változhat majd, mint ahogy az összetétele is. „Az akciócsoportnak ezentúl nagyobb lesz a hatásköre, nagyobb szerepet kap majd a pályázatok kiválasztásánál, a lebonyolításánál. Eddig informális szerepünk volt, népszerűsítettük a programot, az elbírálást, ellenőrzést a kifizetéseket végző AFIR folytatta le. Lesznek új feladatköreink, de amint mondtam, még sok az ismeretlen” — mondta Tóga, aki az általa vezetett akciócsoport tevékenységéről elmondta, 73 pályázatot nyújtottak be a partnerek, ebből 62 részesült megfelelő elbírálásban, ebből ezt követően három pályázat már nem felelt meg az előírásoknak, kilenc esetben visszavonták azt, három még vizsgálat alatt van, és 47 pályázat kapott támogatási szerződést 1 713 000 euró értékben, 320 ezret már kifizettek a kedvezményezetteknek, és még 310 ezer eurót lehet megpályázni mezőgazdasági gépek vásárlására, ennek határideje március 20. „Az eltelt időszak arra is nagyon jó volt, hogy a munkatársaink beletanultak a dolgokba, három év alatt több elméleti képzést is tartottunk a helyi szereplők és az alkalmazottaink számára, amit aztán a gyakorlatban is hasznosíthattak” — zárta mondandóját Tóga István.

Romász János