A francia pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai ügyekben illetékes egykori vezérigazgatója a közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott bank hetedik - egyben negyedik francia és első női - elnöke.
    Odile Renaud-Basso korábban betöltötte az Európai Unió gazdasági és pénzügyi bizottságának alelnöki tisztségét, a Világbank kormányzótanácsának Franciaországot képviselő tagja volt, és a kormányhitelezők alkotta globális informális csoport, a Párizsi Klub elnökeként is tevékenykedett.
    Az EBRD októberi éves közgyűlésén megválasztott új elnök Sir Suma Chakrabartit követi a londoni bank élén.
    Chakrabarti - aki az EBRD első brit elnöke volt - július 2-án, második négyéves mandátumának lejártával távozott tisztségéből. Odile Renaud-Basso októberi megválasztásáig Jürgen Rigterink, a banki és szakpolitikai tevékenységért felelős első alelnök irányította az EBRD-t ügyvezetőként.
    A bank csaknem három évtizedes történetében először fordult elő, hogy az elnök megválasztott utód nélkül távozott mandátuma lejártával.
    Az új elnököt eredetileg a május 13-14-ére tervezett éves londoni közgyűlésen választották volna meg, de ezt a koronavírus-járvány miatt októberre halasztották, és akkor is online fórum formájában tartották meg.
    Odile Renaud-Basso mellett két másik jelölt, Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter és Pier Carlo Padoan volt olasz gazdasági és pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Olaszországért felelős egykori igazgatósági tagja, a fejlett ipari országok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejélesztési Szervezet (OECD) korábbi főtitkár-helyettese is versengett az EBRD-elnöki tisztségért.
    Padoan azonban egy héttel az októberi EBRD-közgyűlése előtt visszalépett, így a bank új elnökét a 71 részvényes ország és szervezet Tadeusz Koscinski és Odile Renaud-Basso közül választotta meg többségi szavazással.
    Az EBRD élén a brit Sir Suma Chakrabarti nyolc évvel ezelőtti, meglepetést keltő megválasztása előtt két német és három francia elnök állt.
    A német EBRD-elnökök között volt Horst Köhler, aki később Németország államfője lett.
    A másik német elnök Thomas Mirow volt, őt azonban első mandátumának lejártával, 2012-ben nem választották újra. Mirow-t követte az EBRD elnöki tisztségben Sir Suma Chakrabarti.
    Chakrabarti elnöki időszakának végén a legjelentősebb intézkedések közé tartozott annak bejelentése, hogy az EBRD a következő két évben 21 milliárd euró pótlólagos támogatást nyújt a működési területéhez tartozó 38 országnak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére.
    Chakrabarti az EBRD elnökeként adott utolsó nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD és a többi nemzetközi fejlesztési bank előtt álló egyik legnagyobb kihívás annak megakadályozása, hogy a koronavírus-járvány által sok helyen okozott likviditási válság fizetésképtelenségi válsággá fajuljon.
    Az EBRD tavaly 10,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének; ez éves rekord volt a bank csaknem 30 éves történetében.
    A bank az idei év első felében több mint 5 milliárd euró finanszírozást folyósított, és ez is időarányos rekord.
    Az EBRD a közgyűlésen közölte: megvan a kapacitása arra, hogy a 2025-ig tartó időszakban évente jóval több mint 10 milliárd euró finanszírozást nyújtson működési térségének.
    Odile Renaud-Basso hétfőn, első elnöki nyilatkozatában kijelentette:  kihívásokkal teli időszakban kezdi munkáját az EBRD élén, de a banknak megvan a következő öt évre szóló útiterve, amelyet a közgyűlés elfogadott, és most megkezdődik az ebben foglalt elsődleges fontosságú feladatok végrehajtása.
 

MTI