Szatmárnémetiben folyamatosan gondot jelent a bölcsődei helyek elégtelen száma, minden tanév kezdetén bebizonyosodik, hogy sokkal több helyre lenne szükség. A téma kapcsán Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere számolt be a jövőbeni tervekről. „Maga a bölcsőde téma és a bölcsődei helyek száma prioritást jelent Szatmárnémeti városa számára, hiszen az elmúlt három évben 230-ról 390-re nőtt a bölcsődében oktatásban részesülő, 0–3 éves korosztályba tartozó gyerekek száma. Ezen felül három olyan beruházás is meg fog valósulni Szatmárnémetiben, melynek a célja új bölcsődeépületek és ezáltal csoportok, helyek létrahozása” — fogalmazott az elöljáró, akitől megtudtuk, hogy kettő ezek közül az Országos Befektetési Társaság (CNI) támogatása révén valósul meg. „Cseke Attila fejlesztési miniszter úrral tárgyaltunk a bölcsődék építéséről. Az egyik, a CNI által finanszírozott kisdedóvó az ANL-lakások közvetlen közelében, a Coroianu utcában fog megépülni, ez egy nagy kapacitású bölcsőde 9 csoporttal, míg egy közepes méretű bölcsőde 6–7 csoporttal a Digului utcában, az ortodox templom, illetve a Lidl mögött fog megépülni. Külön jó hír az, hogy a református bölcsődék után most a római katolikus egyház is támogatásban részesül Magyarországtól, és létrehozhatja a katolikus bölcsődét, ami az önkormányzat szempontjából is egy jelentős dolog, hiszen egy olyan épület újul meg a beruházás által, amely egy nagyon rossz állapotban lévő ingatlan volt — itt a régi kórház szomszédságában található, volt pszichiátria épületéről van szó” — fogalmazott a polgármester. 
Kereskényi rávilágított, hogy szeretnék, ha minél hamarabb megújulna az épület, hiszen szükség van az újabb bölcsődei helyekre, s bár jelen pillanatban Romániában nincsenek oktatási magánstruktúrák, annak örülni kell, hogy a mai értékvesztett világban egy iránytűt is kapnak azáltal a gyerekek, hogy az egyházak is koordinálják valamilyen szinten az oktatási intézményeket. „Természetesen minden óvoda, iskola, bölcsőde fenntartása az önkormányzat felelőssége, hiszen mi fogjuk ezeket az épületeket karbantartani, mi fogjuk a közüzemi számlákat fizetni, és sajnos ezek jóval nagyobbak a megnövekedett energiaárak következtében, mint ezelőtt egy évvel, de mi ezt felvállaljuk, hiszen azt gondolom, a minőségi oktatás megléte ahhoz járul hozzá, hogy legyen jövőnk a városban” — fogalmazott a polgármester. 

Fontos a magyar szakszemélyzet

Az önkormányzat nem adta át a bölcsődék fenntartási jogát a tanügyminisztériumnak, így arra is tudnak figyelni, hogy a szakszemélyzet egy része tudjon magyarul. „Mindig az volt a célkitűzésünk, hogy már a bölcsődében is magyar nyelven szóljanak a magyar gyerekekhez. Eddig az állami bölcsődei rendszerben nem volt lehetőségünk arra, hogy hivatalosan legyenek magyar csoportok, most viszont azt mondjuk, fontos, hogy a szakszemélyzet egy része tudjon magyarul. Ezért személyesen is kaptam hideget és meleget, többek között a diszkriminációellenes tanácsnál is fel lettem jelentve amiatt, mert kértük a bölcsődei személyzet versenyvizsgáján a magyar nyelv ismeretét. De nyilván mi azt vállaljuk, hiszen megengedhetetlen, hogy ne legyen olyan szakszemélyzet, aki magyarul szóljon a magyar gyerekekhez. Ezért is akartuk mindenféleképpen azt, hogy az önkormányzat hatáskörében maradjanak a bölcsődék, hiszen az adófizetők pénzéből mi tartjuk fent ezt a rendszert” — összegzett Kereskényi Gábor polgármester.

Sógor Beáta