Minden esély megvan arra, hogy szakértői kormánya legyen Romániának, és olyan miniszterelnöke, akit nem valamelyik párt tolt előre, hanem eddigi munkája, teljesítménye alapján adódott meg számára a lehetőség, hogy megkapja ezt a megbízatást. Eddig minden rendben van, de a kormány valamennyi döntését jóvá kell hagyja a parlament, melyre nem igazán jellemző a szakértelem, és ha vannak is benne szakértők, nem az ő véleményükre adnak, hanem a politikai érdeket tartják szem előtt. Előrelépésről csak akkor lehetne szó, ha létrejönne egy szakértőkből álló parlament, amelyben nem a pártérdekek érvényesülnének, hanem az ország lakosságának az érdekei. Egy ilyen parlament nehezen elképzelhető, hiszen az első lépés az lenne, hogy csak olyan személyek jelentkezhetnének képviselőnek és szenátornak, akik bizonyos területeken már bizonyítottak. Dacian Cioloş kormányát elfogadja majd a parlament — ugyanis egyetlen honatyának sem érdeke az előrehozott választás, senkinek nem érdeke feladni a biztosat a bizonytalanért —, de ez még mindig nem megoldás, hiszen a döntéseket és intézkedéseket az önkormányzatok kell gyakorlatba ültessék, ott viszont valóban nagy gond a szakemberhiány. Az önkormányzatok alkalmazottainak létszáma folyamatosan nő, de olyan pártkatonákkal, akiknek nem a tudás és a tehetség a jó oldaluk. Nagy változásokra nem igazán lehet számítani: amíg a szakértői kormány majd eredmény nélkül dolgozik, addig a politikai pártok kampányolnak, tovább folytatódik a pártok közötti harc és megy majd minden tovább a korrupció és az érdekpolitizálás útján mindaddig, amíg az emberek nem mennek ki újra az utcára. Amikor a politikai elit megtisztulásáról esik szó, az RMDSZ-es politikusok úgy viselkednek, mintha az ő esetükben erre nem lenne szükség. Politikusaink közül többen nyilatkozták, hogy azt, amit az utcára vonult tömeg követel, az RMDSZ már rég kéri. Nem beszélnek viszont arról, hogy hol és mikor kérték. Arról sem esik szó, hogy hol tart a lassú építkezés és az újratervezés. Az RMDSZ vezetői között is elég sokan vannak, akik ellen bűnvádi eljárás indult, ezek közül elég sokat úgy tekintenek, mintha a vádak nem személyek, hanem a romániai magyarság ellen szólnának. Ahhoz, hogy az utcai tüntetők követelései teljesüljenek, az igazságszolgáltatást is meg kellene reformálni, hogy ne hurcolhassanak meg ártatlan embereket, de nyerje el mielőbb méltó büntetését az, aki bűncselekményt követett el. Mindenki kíváncsi rá, hogy mire lesz képes a szakértői kormány. Bizonyára a parlament és a politikai pártok is. Megtörténhet azonban, hogy a szakértői kormány eredménytelenségére hivatkozva a politikum kárörvendően jegyzi majd meg: „Ugye, ugye, nélkülünk nem lehet”.

Elek György