Szombaton a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központban nyílt tűzzománc-kiállítás, amelyen tíz művész munkáit mutatta be Muhi Sándor művészettörténész.

Enyedi István, a forrásközpont referense ismertette a Rendhagyó örökség című kiállítás megszervezésével kapcsolatos tudnivalókat.

Muhi Sándor művészettörténész egy nagyon izgalmas, nagyon összetett és játékos, rendkívül kreatív tárlatnak minősítette a kiállított munkákat. A művészet egy olyan nyelv, amelyen az istenekkel beszélget a művész — idézte Muhi az egyik olvasmányélményét. Ez csak azoknak adatik meg, akik ismerik az alkotásnak az eufóriáját és az izgalmát, ismerik azt a semmivel össze nem téveszthető állapotot, amikor napokig, hetekig dolgoznak, és elfeledkeznek a tv-sorozatokról, a telefonról, beleélik magukat és játszanak, alakítanak, és közben az istenekkel beszélgetnek, ha erre képesek. Nem mindenki alkot, aki a műteremben van, van, aki csak míveli az alkotást. Muhi, miután végignézte a kiállított anyagot, azt tapasztalta, hogy nagyon sok a játékosság, az útkeresés. Ez a több évezredes technika a huszadik század második felétől kapott új életre. Jól felkészült képzőművészek gondolták azt, hogy kipróbálják ezt a technikát. Maga Muhi is érdeklődött a munkákat figyelve, hogy mennyi ebben a dologban a hozzávetőleges jelleg, a meglepetés. Gergely Judit, a Magyar Zománcipari Egyesület elnöke azt válaszolta: ötven százalék. Halmosi Sándor, aki matematikus, költő, diákkorában rajzolt, tűzzománckészítéssel is foglalkozik. Mert mi történik? Megpróbálunk átlépni, felülemelkedni a napi ügyeken, és megpróbálunk életről, halálról, szerelemről, sikerekről, kudarcokról és sok más egyébről beszélni a magunk módján. Tűzzománckészítés esetén, aki az anyaggal él, aki az alkotó folyamatokba bele tudja magát élni, aki tudja követni, hogy mit akar a zománc és a kemence, az jár jól. Aki tud változtatni, alakítani, az ki tudja használni a felkínált lehetőségeket, és ragyogó dolgokat tud készíteni. Muhi kitért arra is, hogyan hat ránk, emberekre a virtualitás. A művészet is kezd közkinccsé válni. Ez azt jelenti, hogy az egyéni alkotók jelentősége egy kicsit háttérbe fog szorulni, és olyan közkinccsé fog válni, amilyen a kassai dóm oltára, amelyen van negyven gyönyörű kép, és fogalmunk sincs, hogy ki festette azokat. És nem is fontos, mert köztulajdon, ami valamennyiünk örömére szolgál.

Halmosi Sándor saját versét olvasta fel, Gergely Judit az egyesületről és a tűzzománc jelenéről beszélt, végül a résztvevők megtekintették a kiállított anyagokat. A tárlat október 7-ig látogatható.

Elek György