Az egyre súlyosbodó tűzifahiányhoz képest csekély vigasz, hogy Szatmár megyében viszonylag kevés fát loptak — eddig. Hogy tél közepén vagy végére milyen lesz az arány, nem tudni, de az biztos, hogy nőni fog.

Még épp csak hogy elkezdődött a fűtési szezon, az már biztosra vehető, hogy ezen a télen (is) tűzifahiányra kell számítani — a jelenség sajnos nem új keletű, hiszen egyrészt Szatmár hosszú évek óta „deficites” megyeként van nyilvántartva ilyen szempontból, másrészt pedig az erdészeti törvénykezés furcsaságai és sokszor egymásnak ellentmondó kitételei is csak súlyosbítják a helyzetet. A Szatmár Megyei Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) tegnapi ülésén a Szatmár-fa/erdő összefüggéssel kapcsolatban csak egyetlen pozitívum hangzott el (persze igencsak kérdéses, mennyire is lehet „pozitívumnak” nevezni): az országos adatokhoz viszonyítva nem túl nagy a lopott fa mennyisége — a rendőrség az év első kilenc hónapjában 193,64 köbméternyi faanyagot kobozott el (ebből 82,17 köbméter volt illegálisan kivágva, a maradék 111,47 köbméter esetében a szállítás során nem tartották be a törvény előírásait), valamint a törvénysértők által használt 12 gépjárművet, 13 lovas szekeret és 18 motoros fűrészt. Stan Sorin megyei rendőrparancsnok ugyanakkor arra is rámutatott: a fatolvajok egyre inkább „okosodnak”, és mostanság már nem nyitott rakterű járműveken szállítják a zsákmányt (hiszen a 112-es egységes hívón a rendszámot bemondva bárki ellenőrizheti, szabályos-e a szállítmány), hanem zárt furgonokban, mikrobuszokban vagy épp hűtőkocsiban, minél kisebb darabokra aprítva, így ugyanis már nem bűncselekménynek, csak kihágásnak minősül tettük. Mint az erdészeti hivatalt képviselő Adrian Trela mérnök elmondta, Szatmár megyében 70 313 hektárnyi erdő van, ebből 47 004 hektár az öt állami erdészet, 17 711 pedig a három magánerdészet gondozásában és védelme alatt áll — a fennmaradó 5598 hektár viszont őrizetlen „szabad préda”, ahonnan csak az nem lop, aki nem akar. A téli tüzelővel kapcsolatban nagyon szkeptikusan és sajnos egyáltalán nem alaptalanul úgy fogalmazott: „Már tűzifakrízis van, és a 'feketézők' kétszeres-háromszoros áron kínálják a nem tudni, honnan származó fát, volt, aki 400 lejt is kért egy mázsáért. Szatmár megye már hosszú évek óta deficites, a törvénykezés csak kb. 10 000 köbméternyi fa kivágását engedélyezi, s a kitermelt mennyiség egy részét árverés újtján, jogi személyeknek kell értékesítenünk (akik aztán nem tűzi-, hanem feldolgozandó faként árusítják tovább például bútorgyáraknak vagy szállítják importra). Természetesen már többször javasoltuk a jogi személyeknek, hogy ne exportálják külföldre, de erre egy kereskedőt sem lehet kényszeríteni, ráadásul nekik 'lábon álló' fát adunk el, ami egyben azt is jelenti: semmiféle jogunk nincs ellenőrizni, milyen formában és hol lesz az a fa feldolgozva. A deficites megyéknek egyébként lesz lehetőségük a szomszédos megyék fafölöslegéből vásárolni — a kérdés csak az, mekkora áron, és mennyibe kerül majd a fa elszállítása például Felsővisóról (Máramaros megye) Tasnádra” — magyarázta. Hozzátette azt is: november 20-ig kötik meg az önkormányzatokkal azon együttműködési szerződéseket, melyek nyomán fehéren-feketén kiderül, mekkora a pontos igény, és mennyi tűzifa van. „Elég kényes kérdés, hogyan fogjuk tudni elosztani azt a keveset, amink van, főleg olyan települések esetében, amelyeknek már csak papíron van meg az erdejük, mint például Vetés” — mondta. Petroşan Călin, a 15 közigazgatási egység (község) erdeit őrző-kezelő erdődi magánerdészet munkatársa elmondta: az önkormányzatok zöme úgy döntött, hogy a lakosságnak adja el az erdejéből kitermelt fát, s mivel nem kereskedni akarnak, átlagosan 200 lej/köbméteres áron, de persze minden önkormányzat maga dönti el, hogy milyen kritériumok alapján és kit részesít előnyben (például a nagyon rászorulókat).

Szabó Kinga Mária