Itt a tavasz, ami nem csak a napsütéses időben mutatkozik meg, hanem a hol itt, hol ott kavargó hatalmas füstfelhőkből is látszik: egyre több helyen égetik fel Szatmár megyében a száraz növényzetet, annak ellenére, hogy a környezeti károk okozását a törvény is tiltja. A felelőtlen tarlóégetés amellett, hogy anyagi károkat is okoz, a tűz továbbterjedése miatt a természetes, értékes élőhelyek és az erdők is veszélyben vannak.
A Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség lapunkhoz eljuttatott hétfői jelentése szerint két nap alatt 17 esetben kellett kivonulniuk a tűzoltóknak különböző helyszínekre, az esetek zömében a felelőtlen tarlóégetők okozták a problémát. 
Március 12-én 12 óra 59 perckor Szatmárnémetiből, az Aurel Vlaciu sugárút környékéről futott be az első riasztás, ahol a száraz növényzetet égették. Itt mintegy 500 négyzetméteren égett le a tarló. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a tüzet eloltották, és nem terjedt tovább a közelben parkoló öt személygépjárműre.
Pár perccel később, 13 óra 3 perckor Avasfelsőfaluban is tarlóégetés miatt elharapódzott tűzesethez riasztották a tűzoltókat. Itt a gyors beavatkozásnak köszönhetően anyagi kár nem keletkezett, a mintegy 10 négyzetméteren égő száraz növényzetet gyorsan sikerült eloltani.

Szintén ezen a napon, kora délután, 14 óra 29 perckor Avasújfaluból futott be riasztás, ahol nyílt láng használata miatt egy nagyjából 600 négyzetméteres területen terjedtek el a lángok. A tűz martalékává vált az említett területen a száraz növényzet és 300 kilogramm széna. Egy perccel később újabb tűzesethez riasztották az egységes segélyhívó számon a lánglovagokat: ezúttal Érkáváson volt szükség a tűzoltók beavatkozására. Itt egy háztartási melléképületben csaptak fel a lángok, 10 négyzetméteren lángolt az épület, az udvaron pedig 0,3 hektáron állt lángban a száraz növényzet. A tűzben, melyet egy felelőtlenül eldobott cigaretta okozott, leégett a melléképület faszerkezete, a benne tárolt éghető anyagok, valamint 0,5 hektárnyi száraz növényzet. 
Még hármat sem ütött az óra, 14 óra 59 perckor már a tasnádi tűzoltóknak kellett száguldaniuk egy újabb tűzesethez, ezúttal Csögre. Itt szintén a tarlóégetés okozta a tüzet, egy hektár lángolt, mire a tűzoltók megérkeztek. A gyors beavatkozásnak köszönhetően itt is sikerült rövid idő alatt megelőzni a tűz továbbterjedését.
Kilenc perccel később ismét Szatmárnémetiből riasztották a lánglovagokat, és újból az Aurel Vlaciu sugárút közeléből, ahol újabb 500 négyzetméteren lángolt a száraz növényzet. A tűzoltók hatásos és gyors beavatkozásának köszönhetően rövid idő alatt eloltották a lángokat.

15 óra 24 perckor már Remetemezőn visítottak a szirénák, ahol egy pajta teteje borult lángokba, valamint a körülötte lévő udvar és a száraz növényzet is lángokban állt. Mire megfékezték a tüzet, leégett a pajta faszerkezete és 10 bála széna. Negyedórával később Érgiroltra kellett kiszállniuk a tűzoltóknak, ahol 0,6 hektáron égett a tarló. A tűzben végül 1,5 hektár száraz növényzet égett le. Fél ötkor Batizról is befutott egy riasztás, ahol szintén 1,5 hektárnyi száraz növényzet semmisült meg. Az esti órákban még befutott egy riasztás tarlóégetés miatt, ezúttal Avasfelsőfaluban kellett a lángokat oltani, mintegy 3 hektáron.
A másnap, március 13-a sem volt kevésbé eseménydús: először ismét a szatmári Aurel Vlaicu sugárút környékére kellett kiszállniuk a tűzoltóknak, ahol 500 négyzetméteren égett le a száraz növényzet, majd Szatmárzsadányban kellett egy 4 hektáron elterjedt tarlótüzet megfékezni, az esti órákban pedig Avasfelsőfaluból riasztották szintén tarlótűz miatt a lánglovagokat, itt 2 hektáron égett le a száraz növényzet.

Csak engedéllyel

A lánglovagok ismételten arra kérik a lakosságot, hogy mindenki épsége és biztonsága érdekében a kertekben, udvarokon és a lakott területeken kívüli tarló égetését kizárólag nappal és mindenképp szélcsendes időben végezzék. A tüzet tartsák állandó felügyelet alatt, és szigeteljék el az utaktól, épületektől, erdőktől, a 10 hektárnál nagyobb területeken pedig szakaszosan végezzék az égetést, és csak az egyik szakasz felégetése után gyújtsák meg a következőt, de legfőképp: aki tarlóégetésre készül, jelezze a műveletet a hivatásos, illetve vidéken az önkéntes tűzoltóegységeknek!
Mint közleményükben írják, a tűz gyors terjedése azért lehetséges, mert az elkövetők nem ellenőrzik megfelelően a meggyújtott területet, a száraz növényzet között pedig rendkívül hamar terjednek a lángok, emberek élete is veszélybe kerülhet. Amint felhívják a figyelmet, a száraz növényzet, szemét és más lebomló hulladék égetése csak engedéllyel lehetséges, és ha valaki nem teszi meg a szükséges óvintézkedéseket, 1000-től 2500 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A támogatást is megvonhatják

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) is felhívja a figyelmet arra, hogy az állattenyésztőknek is be kell tartaniuk a vonatkozó előírásokat, miszerint tilos a tarló és a növényi maradványok szántóföldön való elégetése, illetve az állandó legelők növényzetének elégetése.
A rendelkezések megszegése esetén az illetékes hatóságok az alábbi pénzbírságokat róhatják ki: 3000 lejtől 6000 lejig terjedő pénzbírság magánszemélyek és 25 000 lejtől 50 000 lejig terjedő büntetés jogi személyek esetében. A növényi eredetű hulladékok égetése nem csak a környezetben okoz hatalmas károkat, de az emberek egészségére is komoly veszélyt jelent.

Bumbuluţ Krisztina