Turos Lóránd szenátorral (és -jelölttel) az államelnök-választás első fordulójának eredményeiről, a vasgárdista „szellemjelöltről” és az országos szinten közel 40%-os szavazatot bezsebelő szélsőségesekről, illetve megdöbbentő térhódításuk következményeiről beszélgettünk.

Tegnapi beszélgetéseinkkor még csak latolgattuk a választáson való részvételi arányokat, számokat, adatokat — ma délelőtt már konkrét eredményekről beszélünk. Olyan eredményekről, amelyek homlokegyenest másak, mint a vasárnap késő estiek, hiszen sokáig úgy nézett ki, hogy a szociáldemokrata jelölt Marcel Ciolacu magabiztosan bejut az államfőválasztás második fordulójába — aztán pár óra leforgása alatt kiderült, hogy nem.
Sőt, a jelenlegi számadatok szerint, a szavazatok 95 – 99%-os feldolgozottságánál úgy látszik,  hogy ő sem fog bejutni második fordulóba, míg a „szellemjelölt” Călin Georgescu mindent visz. Semmilyen előzetes felmérés, közvélemény-kutatás eredménye nem vetítette előre azt, hogy neki bármilyen esélye lehet bejutni a  második fordulóba. Most azonban elsőként az RMDSZ eredményeiről beszéljünk. Hogyan értékeli a Szövetség és Kelemen Hunor államfőjelölt szereplését az első fordulóban? 

- Mielőtt mások eredményeiről vagy eredménytelenségéről beszélnénk, én minden magyar szavazópolgárnak meg akarom köszönni, hogy vasárnap elment és voksával a Szövetség elnökjelöltjét, Kelemen Hunort támogatta. Amit tegnap elértünk, az egy hatalmas eredmény a magyar közösség számára, hiszen hat megyét megnyertünk, s amellett, hogy Maros, Hargita, Kovászna megyét megnyertük, elsők voltunk Szatmár megyében — nem is kicsi, 33,74%-os eredménnyel, illetve megnyertük Szilágy (19,99%) és Bihar (18,12%) megyét is. 
Ebben a tekintetben a magyarok felmutattak egy erőt, és igenis hangot adtak közösségüknek. Gyakorlatilag Erdélyben mi voltunk a legsikeresebb, legjobb eredményeket elérő párt, ha azt nézzük, hány megyét nyertünk meg — miközben például a nemzeti liberálisok „a kanyarban sincsenek.” A Nemzeti Liberális Párt egyszerűen eltűnt Erdély térképéről.
Ez persze nem nyugtatja meg a magyar közösséget vagy tölti el „örömmel”, hiszen látjuk mi lett az első forduló eredménye, mennyire felerősödtek a szélsőséges hangok — és mindegy, hogy Călin Georgescunak, George Simionnak vagy Diana Şoşoacănak hívják az illető jelöltet. A lényeg: Romániában közel 40%-nyi szavazatot gyűjtöttek össze a szélsőségesek! Azok, akik vasgárdista, legionárius elveket vallanak. Azok a szélsőségesek, akik nekünk, nemzeti kisebbségnek egyszerűen a vesztünket akarják. 

- Mi lehet ennek a valódi veszélye? Hová fajulhat egyébként a szélsőséges hangzások, szélsőséges narratívát, ideológiák felerősödése Romániában 2024-ben? 

- Mi az a veszély, amivel számolnunk kell nekünk, magyaroknak? Ezek az emberek nem csupán kisebbségellenesek! Ezek az emberek innen el akarják tüntetni nemzeti közösségünket. Olyan szélsőséges, soviniszta elveket vallanak, hogy azok a kisebbségi jogok, amelyekbe lassan két generáció belenőtt, egyik napról a másikra el tudnak tűnni. 
Én még emlékszem arra az időre, amikor betörték a kirakatot Szatmárnémetiben csak azért, mert volt egy magyar felirat rajta. Én emlékszem azokra az időkre, amikor egy hivatalban elképzelhetetlen lett volna, hogy megszólalj magyarul. Ezek az idők bármikor visszajöhetnek, hogyha ezek a szélsőségesek kerülnek vezető pozícióba.
Az államelnök-választás első fordulójának eredménye azt mutatta meg, hogy igenis óriási veszély leselkedik a magyar közösségre. Ami ellen mi egyféleképpen tudunk védekezni: erőt mutatunk fel, és december 1-jén,  a parlamenti választásokon jó eredményt érünk el. Ez az egyetlen megoldás.
Azt mi nem tudjuk befolyásolni, hogy mások hogyan szavazzanak. Az viszont rajtunk múlik, hogy minden magyar vasárnap menjen el szavazni, és mondjon nemet ezekre a szélsőséges emberekre, ideológiákra, és mondjon igent a saját magyar közösségünkre. 

- Kelemen Hunor tegnap este úgy fogalmazott: a Szövetség, illetve a romániai magyarság számára a második forduló december 1-jén lesz. Az előttünk álló hétre tekintve: hogyan érik el a mozgósítást, illetve feltevődik a kérdés: hogyan lehet megmozgatni még több embert? 

- Valóban, számunkra december 1-je a második forduló, mert nyolcadikán nekünk jelöltünk nem lesz az államfőválasztás második fordulójában. 
Azt gondolom, ha mindenkiben tudatosul az a veszély, amit ezek a vasgárdisták, ezek a szélsőségesek jelentenek a közösségünkre, akkor még több embert tudunk megmozgatni. Nem lehet hátradőlni, nem lehet elfáradni, nem lehet feladni. 
Rajtunk múlik. Nem szlogenmondat, hanem kőkemény valóság és tény: rajtunk múlik. Ez az egy, hogy elmenjünk szavazni, ez rajtunk múlik. Senki máson.
Mi vagyunk a felelősek saját magunkért. Mi kell a saját közösségünket megvédjük. Senki más nem fogja helyettünk megtenni.

- Többször elhangzott a Szövetség részéről, hogy a második fordulóra nyilvánvalóan nincs semmiféle reakció. A lényeg az a magyarság, illetve a magyarság összefogása egészen addig, amíg nem jönnek le az első forduló eredményei. Ezeknek a fényében hogyan látják? 

Ami az államelnök-választás második fordulóját illeti, először is várjuk meg az első forduló hivatalos eredményeit. Itt fej-fej mellett haladnak jelöltek, még nem lehet egészen biztosan tudni ki jut be a második fordulóba. 
Nekünk december 1-jére kell koncentrálni. Mi azon a meccsen játszunk, és ha azon a meccsen jól játszunk, akkor utána beszélhetünk arról, hogy mi lesz nyolcadikán. Milyen erő van mögöttünk, milyen parlamenti erő van mögöttünk, hány szavazat van mögöttünk ahhoz, hogy megakadályozzuk azt: egy vasgárdista legyen Románia elnöke. De hangsúlyozom, először december 1-jét kell lejátszani.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!