Aztán a Szatmári Friss Újság riportere lett, majd 2005-ben ő volt az ötletgazdája és az egyik alapítója Szatmárnémeti egyetlen magyar nyelvű rádiójának, a Citynek. Közben az Országos Audiovizuális Tanács tagja lett, ahol személyesen is megtapasztalhatta, mennyi támadásnak van kitéve a romániai magyar közösség, és éppen ezért mennyire fontos az, hogy a parlamenti törvényhozásban is erős legyen a magyar érdekképviselet. A szenátorjelölttel az utóbbi négy év megvalósításairól és a következő mandátumra szóló terveiről beszélgettünk.

      — Annak ellenére, hogy a neve kapcsolatba hozható a City Rádióval és a Szatmári Friss Újsággal is, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy sokat szerepel a médiában…

— Nekem ez nem tűnt fel, de összességében semmi kivetnivalót nem találok ebben. Az a helyzet, hogy egy megválasztott szenátornak elsősorban nem a médiaszereplésekre kell odafigyelnie, hanem arra a munkára, amellyel a szavazók megbízták. A parlamenti munka pedig igen összetett, nem csak a nyilvános vitákról szól, hanem rengeteg szakmai, bizottsági munka van mögötte. A RMDSZ által készített törvénytervezetek és javaslatok jelentős részének a kidolgozásában részt vettem, így volt munka bőven a négy év alatt.

      — Miként értékelné az elmúlt négy évet?

— Sajnos az egymást követő kormányválságok rányomták a bélyegüket erre az időszakra. Nem lehet úgy irányítani egy országot, hogy még meg sem tanuljuk egy kormány összetételét, és már le is cserélik. Az RMDSZ és én is azon a véleményen vagyok, hogy Romániának elsősorban stabilitásra van szüksége, hiszen egy rendkívül fontos periódus előtt állunk. Az újjáépítési alap és a következő időszak EU-s támogatásainak a felhasználása évtizedekre meghatározhatja az ország sorsát. Ehhez azonban előrelátásra és nem utolsósorban megfelelő szabályozásokra van szükség. Ha ez megvalósul, akkor az ország, a régió és Szatmár megye is rendkívüli fejlődés elé néz, amit mindannyian nagyon szeretnénk. A nagyberuházások elkezdődtek a megyeközpontban és a megyében, ezeket azonban folytatni kell, hiszen rengeteg még a tennivaló.

      — Ha már a nagyberuházásoknál tartunk… Milyen szerepük volt ebben a szatmári honatyáknak?

— Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy nagy. Azt senkinek sem kell magyaráznom, hogy minden parlamenti párt a saját polgármesterei és megyei tanácselnökei érdekében lobbizik, a legutóbbi négy évben pedig nem igazán számíthattunk arra, hogy bármelyik román alakulat kiemelt figyelmet fordítson ránk. Ez meglátszott minden évben az előterjesztett költségvetés-tervezetben is, a parlamenti vita során azonban többször is sikerült átvinni a módosító javaslatainkat. Ennek köszönhető többek között, hogy a Szatmár Megyei Tanács meg tudta vásárolni a megyei könyvtárnak majdan otthont adó épületet, vagy az, hogy 2019-ben több mint 60 millió lejt szavaztak meg a körgyűrű építésére. És természetesen odafigyelünk a kisebb városainkra és a községeinkre is, ahol tudjuk, támogatjuk a leadott pályázataikat. De vannak egyszerűbb, mégis rendkívül fontos dolgok is. Több esetben is interpelláltunk például a Nagypeleske és Zajta közötti ideiglenes határátkelő végleges megnyitása érdekében. Az év több szakaszában is tapasztalhatjuk, hogy milyen nagy torlódások vannak Peténél és Csanálosnál, különösen a külföldön dolgozók hazatérése idején. Többek között ennek köszönhetően is nemrég egyszerűbb lett az új határátkelők megnyitását szabályozó törvénykezés, és biztos vagyok abban, hogy hamarosan újabb végleges határátkelő nyílik majd Szatmár megyében.

      — Kiemelne néhány konkrét dolgot is?

— Természetesen. 2017-ben például a kormány az RMDSZ javaslatára a költségvetésben több erdélyi város körgyűrűjének az építéséhez járult hozzá, aminek köszönhetően a szatmárnémeti kerülőút megépítésére 137 millió lej, a nagykárolyi kerülőút kivitelezésére 24 millió lej lett előirányozva. Ugyanebben az évben a javaslatomra egy olyan finanszírozási modellt rendeltek a közszolgálati tévé és rádió támogatásához, amely jelentősen könnyít a magyar szerkesztőségek működésén is. Egy évvel később szintén az RMDSZ javaslatának eredményeképpen a szatmárnémeti repülőtér számára 10 millió lejes finanszírozást biztosított a költségvetési törvény. Ugyancsak az érdekvédelmi szervezetnek köszönhetően nem szüntethetnek meg és nem vonhatnak össze kisebbségi osztályokat az érintett kisebbségi közösség érdekképviseletének jóváhagyása nélkül. Az államelnök kifogásolását követően ismét elfogadta az erre vonatkozó törvényt a parlament döntő háza. A tavalyi büdzsének köszönhetően Szatmár Megye Tanácsa 12 millió lejt kapott annak az ingatlannak a megvásárlására, amelyben a későbbiekben a megyei könyvtár működik majd. Idén pedig 4 millió lej jutott a szatmárnémeti sürgősségi központ építésére és felszerelésére, valamint a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház felújítására is el van különítve 16 millió lej. Úgy vélem, nyugodtan kijelenthetem, hogy nem ültünk hiába a parlamentben.

      — Melyek a kiemelt tervei a következő négy évre?

— Legutóbb is azt hangsúlyoztam, hogy Szatmár megyét és Szatmárnémetit is élhetőbbé kell tenni a fiatalok számára. A nemrég újraválasztott vezetés az utóbbi négy év során rengeteg olyan intézkedést hozott, amelyeknek köszönhetően a megye és a megyeközpont is élhetőbb, fiatalosabb és dinamikusabb lett. Gondolok itt a fiataloknak szervezett állásbörzékre, a végzős egyetemistáink hazacsábítására, az egyszerűsített és kedvezményes cégalapításokra. Ezeknek kellene megteremteni a feltételeit országos szinten is. Magyarország a jó példa erre. Láthatjuk, hogy az utóbbi években mennyi család- és vállalkozástámogató program lett beindítva, amelyek kihatnak az élet minden területére. A lakásfelújítási programnak köszönhetően nemcsak azok járnak jól, akik olcsóbban korszerűsítik az ingatlanjaikat, hanem azok a szakemberek is, akik elvégzik a munkát. Vagy ide sorolhatnám a gyermekvállalást ösztönző projektet. Ha több gyerek születik, többet költenek azok nevelésére, több pedagógus szükséges, és még sorolhatnám az előnyeit. Hasonlóan kellene nekünk is gondolkoznunk, hiszen látható, hogy ez a módszer bevált.

      — És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Kereskényi Gábor és Pataki Csaba személyében ismét két RMDSZ-es vezető áll Szatmárnémeti és a megye élén, akik szintén elvárják a segítséget…

— Így van, és ebben mi partnerek vagyunk, hiszen lassan két évtizede együtt dolgozunk. Mielőtt Bukarestbe kerültem volna, városi tanácsos voltam, s ugyanez elmondható Magyar Lórándról is, Nagy Szabolcs pedig nemcsak a megyei tanács minden irodáját és intézményét, hanem a községek gondjait is ismeri. Ez is garancia arra, hogy a csapatunk nemcsak fiatal, hanem felkészült és sokoldalú is. Én a kulturális bizottság alelnöke voltam az elmúlt mandátumban, Magyar Lóránd pedig az agrártémákban volt a frakció meghatározó és felkészült tagja, így bármilyen probléma adódott, mindig akadt olyan, aki tudta, mi a megoldás. Ígérem, a következő négy évben sem bújunk el a feladatok elől, és azért dolgozunk majd, hogy Szatmár megye a megfelelő ütemben fejlődjön. (X)