A törvénytervezett elsősorban országunk földgázkitermelését lendítené előre és az ehhez kapcsolódó beruházásokat is ösztönözné. Turos Lóránd szenátor szerint az ország eddigi jogszabályai, amelyek a földgázkitermelésre vonatkoztak, olyan bonyolultak és átláthatatlanok volt, hogy több nagyvállalatnak effektíve nem érte meg belevágnia a földgázkitermelésbe. "Pont emiatt az egyik legfontosabb törvényünk ez jelenleg. Az offshore-törvény néven elhíresült jogszabály, mely gyakorlatilag a fekete-tengeri altalajkincsek bányászatát szabályozza. Itt persze elsősorban gázkitermelésről van szó, sokan nem is tudják, de a a tengeri térségben országunk rengeteg gázlelőhellyel rendelkezik és ezek felkutatására és kitermelésére annak idején számos vállalat jelentkezett, aki végül visszaléptek. Egy ilyen folyamat elindításához egy tiszta, átlátható jogszabályi rendszer szükséges, ami olyan részletekre kellene válaszoljon, mint például, hogy milyen formában történjen a kitermelés, vagy mekkora legyen az adózási kvóta, illetve úgy mennyi jut az államnak" -mutatott rá Turos. 

A jogszabály a kőolaj-kutatási, -fejlesztési, -hasznosítási tevékenységekre vonatkozó egyedi adózási rendszert módosítja. Ennek értelmében a földgázkitermelés nyomán a jövedelem 60 százaléka az államot, 40 százaléka a befektetőket illeti majd. Az onshore, szárazföldi beruházások is ugyanezeknek a szabályoknak megfelelően működnének. Nem mehetünk el a tény mellett, hogy nagyon kevés az olyan vállalat, amely rendelkezik a megfelelő technológiával és anyagi tőkével ahhoz, hogy biztosítani tudja a gördülékeny kitermelést. Turos Lóránd szerint az egyik legköltségesebb és legkomplexebb feladat ez egy cég számára: "Nagyon fejlett technológiát igénylő folyamatok ezek. Már alapból az hatalmas feladat, hogy megtalálják a gázt. Ekkor különböző próbafúrások mennek végbe, de kiderülhet, hogy végig rossz helyen kutattak, ergo nem találtak semmit. Aztán akkor újra belevágnak távolabb, s kiderülhet, hogy ott sincs semmi. És akkor még nem beszéltünk, azokról a tengeri platformokról, amelyek elengedhetetlenek, ha egy hasonló gázkitermelésről beszélünk." 

Már régóta égetően szükség volt rá

Lapunknak azt is elmondta, hogy a törvénytervezetet hosszas elemzés, várakozás és vita előzte meg. A koalíciós pártok számtalan egyeztetés után több szakmai véleményre is támaszkodtak, de úgy látszik révbe ér a jogszabálytervezet, melynek esetében a végső döntést a képviselőház hozza meg, majd az államelnöki kihirdetést követően léphet hatályba. Bár a "kézzelfoghatóságra" még várnunk kell. "Nyilvánvalóan ez nem egyik napról a másikra történik, eddigi számításaink szerint körülbelül négy év múlva használhatjuk majd azt a gázt, amit a fekete-tengeri lelőhelyekből nyertünk ki" — mutatott rá a szenátor, aki hozzátette, hogy egy ilyen volumenű gázkitermeléssel az ország 100%-ban tudja biztosítani energetikai függetlenségét.

"Persze eddig is termelt az ország, de mindez a hazai gázfogyasztás 80%-át biztosította, s mintegy 20%-a volt import. Az új és egyszerűbb termelési folyamatokkal az importarányunk teljesen megszűnik, illetve két nagyon fontos szegmenset érhetünk el a kitermelés tekintetében. Az egyik a pluszadó, amelyre törvényt vonatkoztattunk: ha a kitermelési árhoz képest jóval magasabb a piaci ár, akkor minden kitermelőnek pluszadót kell fizetnie, a megszokott adó mellett természetesen. A másik pedig az arányosság: állam vs. termelő esetében, a nyereség 60%-a az államot illeti, míg a maradék a kitermelő cégé, úgy, hogy ők biztosítják és vállalják az összes anyagi és technikai befektetést." 

A törvénytervezett kitér a gázhálózatra és ennek továbbfejlesztésére is. Azok a bevételek, amelyek az államkaszát illetik megfelelően biztosítják majd a további hálózatok kiépítését is. A tervezett földgáz mennyisége magasan fedezné a jelenlegi rendszereket, sőt ennyi gáz bőven okot adna újabbak telepítésére is. Az ország továbbá újraindíthatna több olyan fontos iparegységet, amelyek elsősorban a gázfelhasználáson alapszanak, hovatovább Románia exportképes is lenne, már ami a gázt illeti, tehát külföldre, a szomszédos országokba is jutna a fekete-tengeri altalajkincsekből.  

Arra a kérdésre, miszerint mennyire sürgette meg az offshore-törvénytervezetet a jelenleg fennálló háborús helyzet, Turos Lóránd elmondta, hogy alapvetően már régóta égetően szükség volt erre: "De értelemszerűen az a konfliktus, ami most előállt, és hogy minden ország próbál energetikailag függetlenedni az orosz energiahordozóktól amennyire csak lehet, nyilvánvalóan kicsit elősegítette."