Az ankarai merénylet fő kiváltó oka az lehetett, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány között két évvel ezelőtt kezdődött béketárgyalások zsákutcába jutottak, és nem csak leálltak, de meg is szakadtak - mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Hóvári János turkológus csütörtök reggel.

A volt ankarai nagykövet hozzátette: a PKK különböző frakciókra esett, és egyes frakciók harcolni akarnak a török kormány ellen.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt: bár török elemzők is felvetették, hogy a több halálos áldozatot követelő merénylet mögött akár az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet is állhat, minden mérvadó ankarai forrás szerint a terrorcselekmény végrehajtásának technikai részletei és a helyszínválasztás inkább a PKK-ra utal. Mint mondta, a török politikusok, kormányzati szereplők, de még a török média is a kurd lázadószervezet számlájára írja a merényletet.

Úgy vélte, miután a merénylet Ankara közigazgatási központjában történt, közel a miniszterelnökséghez és a vezérkar épületéhez, a végrehajtói üzenni is akartak, mégpedig azt, hogy képesek terrorcselekményre a török főváros közepén. Ennek következményeként véleménye szerint az eddigieknél komolyabb biztonsági ellenőrzésekre van szükség a városban, és várható, hogy a PKK ellen is hathatósabb intézkedéseket hoz a török állam.

Szerda délután feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a török fővárosban, a legutóbbi információk szerint a merényletnek 28 halálos áldozata és 61 sebesültje van. A török vezérkar megerősítette, hogy terrortámadás történt, a merénylők katonákat szállító buszokat vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál.