A gyakorlati sofőrvizsgák kamerás rögzítése miatt naponta átlag csak hat tanulót tudnak levizsgáztatni, a két vizsga közötti többhetes vagy -hónapos „várakozásban” pedig halványul a tudás.

A puding próbája az evés — az örök érvényű angol mondás széles körben alkalmazható, még a jogosítvány megszerzése körüli procedúrákra is. Bár szó ami szó, a szigorított vizsgáztatások falatja egyre nehezebben csúszik — igaz, ezen szigorítások fő célja, hogy jelentősen csökkentsék a halálos közúti balesetek számát az elkövetkező években, s ezért is vezették be július 1-jétől, hogy kamerák és videofelvétel rögzítse a jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsgákat, teljes mértékben kizárva mindenféle susztázási lehetőséget. Igen ám, de az új módszer következtében naponta 6, legtöbb 8 tanulót tudnak előjegyezni a gyakorlati vizsgára, és egyre hosszabbra nyúlik a két megmérettetés (elméleti és gyakorlati) közötti időintervallum. „Azelőtt 14–16 tanulót is levizsgáztattak gyakorlatból egy nap, az új rendszer bevezetése óta azonban átlagosan csak 6 tanuló kerül sorra, ritkábban nyolc. A törvény értelmében a tanuló 25 percet kell vezessen, de míg eddig ebben az időben benne volt az útvonal megbeszélése s a végén a párszavas kiértékelés, észrevételek megfogalmazása a rendőr részéről, most effektív a vezetés kell 25 percig tartson, a nagyobb kategóriák (autóbusz, traktor) esetében pedig 45-öt. Megvan ennek a kamerázásnak a jó és a rossz oldala is, utóbbi az elhúzódó időn túl az is, hogy valóban minden látszik, mindent rögzít — például azt is, amikor át kell menni a rosszul felfestett folytonos vonalon (és ilyen rengeteg helyen előfordul), vagy amikor a gyalogos hirtelen lelép a kocsi elé, s ezzel nem kapja meg a kötelező elsőbbséget, és rögtön jelzi a hibapontot. Az nagyon is érthető, hogy a balesetek visszaszorítása érdekében vezették be ezeket a szigorításokat, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a balesetek zömét az ittas vezetés és a gyorshajtás okozza — azt pedig, hogy ki mennyire tapossa majd a gázpedált, egyetlen kamera sem tudja előre megsaccolni” — magyarázza Madarász Csaba oktató. Hozzátéve ugyanakkor azt is, hogy az elméleti és a gyakorlati vizsga közötti többhetes vagy -hónapos várakozás csak Szatmárnémetiben számít újdonságnak, a nagyobb városokban, például Kolozsvárt, de akár Nagybányán is már évekkel ezelőtt megvolt ez a „várakozási idő” — aminek a legnagyobb veszélye, hogy a tanuló elfelejti a vezetés-manőverezés mozdulatait, amelyek (tisztelet a kivételnek) amúgy sem voltak még a kisujjában. „Két hét alatt is halványul a tudás, ha nincs gyakorolva, hát még két-három hónap alatt. Persze a vizsga előtti 30 vezetési óra messze nem elég ahhoz, hogy valakiből sofőr legyen, ezért azt szoktuk javasolni a diákoknak, hogy a „várakozási időben” vegyenek még pár vezetési órát — igaz, azokért külön fizetni kell” — mondja; nem hallgatva el azt sem: bár a vezetési órák online nyilvántartása és ellenőrzése nagyon hasznos — hiszen évekre visszanézhető, hogy a tanuló melyik oktatóval, mikor, milyen útszakaszon, mennyi órát vezetett —, de az amúgy is rossz rendszert alapjaiban ingatták meg a törvényhozók. És ez még csak a kezdet, ugyanis a tervek szerint szeptember 1-jétől életbe lépő sürgősségi kormányrendelet szabályozza majd ezután a vizsgákon való minimális átmenési rátát — azaz egy autósiskola csak akkor folytathatja tevékenységét, ha előző évben a diákok 40%-a sikeresen vizsgázott. Ha azonban nem éri el ezt az arányt, akkor egyéves pihenőre kényszerül. „Nem tisztességes hozzáállás, hiszen azokat a gimnáziumokat sem zárják be, ahol kevés gyermeknek sikerült az érettségi vizsgája. Régóta forog már ez a szabályozás a törvényhozók fejében, 2010-ben az oktatók érdekvédelmi szervezete perelt is, s többször is azóta — minden szinten, fórumon nyertek, jelenleg a majdani törvény három módosítása is közvitán van, a kérdés csak az, mikor lesz ebből valami így, nyáron, a parlamenti szabadság alatt. Nem lesz kifutási ideje szeptember 1-jéig. S a két vizsga közötti eltelő idő miatt nem is lehet majd reális képet, százalékarányt alkotni: az egyik évben sikeresen elméletizett diák csak a következő évben kerül sorra a gyakorlati vizsgán” — teszi hozzá.

Szabó Kinga Mária