A Partiumi Falugazdász Hálózat szervezőpartnereivel – a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózattal, a Nemzeti Kulturális Alappal, a Borókagyökér Egyesülettel és a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesülettel – azon fáradozik, hogy nagyapáink, nagymamáink generációk alatt csiszolódott ismeretei és tapasztalatai a mai kor gazdái, gazdasszonyai számára is hasznosak, beépíthetők legyenek a mindennapokba.
A résztvevőket Kovács Szabolcs, a szervező Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője, Magyar Lóránd, a hálózat koordinátora, illetve házigazdaként Szejke Judit, a Borókagyökér Egyesület vezetője köszöntötte. Beszédeikben közös pont volt, hogy fontosnak tartják az ősöktől kapott értékek megőrzését, legyen szó értékrendről, hagyományokról vagy éppen gyümölcsfajtákról. “Egy úton járunk” - foglalta össze röviden, de lényegre törően a házigazda.

Kétszáz liter szilvalekvár

Az előadások során a szatmárhegyi Fehér Gyula kezdte, aki gyümölcsfeldolgozásról, lekvárkészítésről, aszalásról is beszélt az egybegyűlteknek. A falugazdászként dolgozó mezőgazdasági szakember igazi mestere a  termesztésnek és a gyümölcsfeldolgozásnak is. Aki azt is tudja, hogy az ilyesmiről nem elég csak beszélni, úgyhogy a Lépésház udvarán egy jókora üstben kétszáz liter szilvát kezdett főzni már az előző nap delétől - lévén, hogy az ilyen típusú lekvárfőzés legalább húsz, vagy még több órás művelet. Fehér beszélt a házi és az ipari léptékű lekvárfőzéssel kapcsolatos tapasztalatairól, illetve a gyümölcsaszalás előnyeiről is. Előadása után pedig záporoztak a kérdések a házi aszalás, annak előnyei kapcsán.

Őshonos gyümölcsfajták

Huszár Antal falugazdász vette át ezt követően a szót, aki a Tündérkert projektről, az azzal kapcsolatos tapasztalatokról és tervekről is beszélt. És mivel az őshonos gyümölcsfajták megmentése kapcsán fontos a szaporítás, a gyümölcsfák oltása kapcsán a helyszínen bemutatót is tartott. Az előadásából kiderült: elsősorban a kollektivizálás áldozatává vált sok őshonos gyümölcsfajta, de írásos bizonyíték van arra, hogy már az 1800-as évek végén kezdtek terjedni az idegen földről érkező, de jól, vagy korán termő gyümölcsök. Bereczki Máté volt az, aki annak idején, nagyjából két és fél évszázada szükségesnek érezte az őshonos gyümölcsfajták katalogizálását, ő akkor a Kárpát-medencében 260 almafajtát és 220 körtefajtát azonosított be.

Oltás, őshonos génekkel

Mint Huszár elmondta: a Partiumi Falugazdász Hálózat néhány éve kezdte meg a Tündérkert alapjait jelentő hőshonos gyümölcsök begyűjtését, ám sok esetben akadályt jelentett, hogy a százéves fákról a tulajdonosok nem tudták minden esetben megmondani, pontosan mi a neve a gyümölcsfajtának. Ennek ellenére már több mint hatvan őshonos gyümölcsfajtát azonosítottak, amelyek Szatmár megyében két Tündérkertben lesznek elérhetők: Csanáloson és Avasújvárosban. Itt az érdeklődők majd segítséget és természetesen “alapanyagot” is kapnak majd, ha őshonos fajtákkal oltatnák be fáikat.

Elődöktől kapott tudás

Köllő Réka a gyergyószentmiklósi Caritas Vidékfejlesztés Egyesület képviseletében a gyógynövényekről azok felhasználásáról beszélt. Mint kifejtette, nem csak az elődöktől kapott tudást kell megőrizni, hanem példát kell mutatni a fiataloknak és használni is kell azt. Kijelentette: a környezetünkben minden olyan gyógynövény megtalálható, ami az egészségünk megőrzéséhez szükség van, ám ezeket felelősségteljesen kell használni, hiszen a gyakori használat bizonyos növények esetében gondot is okozhat. Rámutatott arra is, hogy sok gyógynövényt fűszernövényként is használtak eleink, évszázadokkal ezelőtt pedig nem csak gyógyteákat, hanem gyógyborokat is készítettek.

Természetes tápanyagok

A Székely Gazdaszervezetek képviseletében Józsa Eszter tartott előadást Régi zöldségfajták a kertekben címmel. Előadásában általános jótanácsokat is megosztott a kertek műveléséről, mint például, hogy örülni kell a giliszták jelenlétének, óvakodni kell a túlzott műtrágya-használattól és komposztálni kell amit lehet, hiszen abból lesz természetes tápanyag a kertünkbe. Rámutatott arra is, hogy nagyon igaz a közönség körében is alátámasztott tény, miszerint a hipermarketek polcaira kerülő tökéletes kinézetű zöldségek ízben messze elmaradnak a saját termesztésű, de csúnyácskább társaiktól. Mindenkit arra biztatott: termessze meg mindenki magának a szükséges zöldségeket, hiszen csak azok eredete és összetétele megkérdőjelezhetetlen.

A rendezvényt a Röpike néptánccsoport tagjainak fellépése és a Soroglya Zenekarral közös táncház zárta. 
Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat program keretében valósult meg.

Közlemény