Az osztrákoknak nincs elég bajuk a Coviddal, egész Európát érintő áramszünetre gyakorolnak, amit a román sajtó úgy értelmezett, hogy Ausztria szerint ez az esemény meg is fog történni, és Blackout (Elsötétedés) fedőnév alatt elkezdte felkészíteni a lakosságot a katasztrófahelyzetre. Rengeteg internetes hírportál hozta le a hírt, egyesek még azt is sorolják, hogy miket kell bespájzolni, hogy átvészelhető legyen, ha napokig nincs áram. A járványhelyzet és az energiaárak emelkedése miatt ezt sokan közeli veszélynek is tartják, futótűzként terjedt a rémhír az interneten, sajnos nagyon sok román hírportál nem nézett utána, és egyik a másikat másolva, egyik a másikban bízva tovább táplálta a tüzet.

Valójában arról van szó, hogy az osztrák katasztrófavédelem elérkezettnek látta az időt az időszakos gyakorlat elindítására, amibe az osztrák fegyveres erőket is bevonta, ez utóbbi lépés is úgy jelent meg, hogy az akcióba a hadsereget is bevonták. Arról eredetileg egy szó nem volt a plakátokkal is megtámogatott akció során, hogy mikor számítanak az osztrákok erre a bizonyos nagy áramszünetre, és hogy ennek mi lesz majd az oka, de a sajtó szenzációra éhes nagyobbik hányada még megközelítőleges pontossággal belevizionálta a hírbe az időpontot, az okát pedig nem is kereste. A felkészítést illetően nem volt szó egész Európát érintő áramszünetről sem, na de ha ez nem kerül bele a hírbe, hogyan lehet osztrák problémát hatékonyan eladni Romániában?

Nem lesz, csak ha lesz

A félreértés onnan indulhatott ki, hogy amikor Klaudia Tanner (ÖVP) osztrák védelmi miniszter bejelentette a „Blackout – Mi a teendő, ha minden áll?” (Blackout – Was tun, wenn alles steht?) akciót, úgy fogalmazott, hogy annak az a célja, hogy tájékoztassa az embereket, mit kell tenniük akkor, ha tudomást szereznek róla, hogy hamarosan átfogó áramszünet lesz. A román sajtó ezt a „ha” kötőszó nélkül vette át, ami elég is volt az online pánikhoz.

Az osztrákok felvilágosító akciója október 13-án kezdődött, amikor több állami hatóság honlapján is közzétettek információkat arról, hogy mit jelent egy ilyen átfogó és hosszú ideig tartó áramszünet, és hogyan kell ilyesmire felkészülni. Egy másik lépés az volt, hogy 2095 ausztriai településen 6285 plakátot ragasztottak ki, írta akkor az ausztriai sajtó. Ez településenként pontosan három plakátot jelent, úgyhogy ha tényleg nagy lenne az esély a teljes áramkimaradásra, akkor nem ekkora erővel és nem ilyen módszerekkel állnának neki tájékoztatni sajátjaikat az osztrákok. Három plakát egy utcában is kevés, még akkor is, ha választásokról van szó, nemhogy össznépi katasztrófáról.

Nem a jót értették

„Mi a teendő, ha már tényleg semmi sem működik, és az erre vonatkozó információk felkészíthetik a legrosszabb forgatókönyvre is az embereket, mert Ausztria-szerte bárhol és bármikor felmondhatja a szolgálatot az áramszolgáltatás, és erre nemcsak a lakosságnak, hanem a hadseregnek is a lehető legjobban fel kell készülnie” — mondta még a védelmi miniszter. A hadsereg említése pedig végleg rátehette a pontot az i-re ahhoz, hogy általános legyen a vélemény: Ausztria a legrosszabbra készül.

Princz Csaba