A PNL, az USR–PLUS szövetség és az RMDSZ részvételével tavaly decemberben alakult kormány most először szembesült a koalíció kohézióját próbára tevő bizalmatlansági indítvánnyal.

A Cîţu-kormány fantasztikus rekordja: a bukott Románia című előterjesztésben a PSD úgy értékelt, a kormánynak semmilyen gazdaságpolitikai elképzelése sincs, a bérek és nyugdíjak befagyasztásával szegénységbe taszítja az országot, miközben hitelre költekezik, és legfőbb gondja, hogy a járvány utáni újjáépítést célzó európai helyreállítási alapokat a kormánypártok politikai klientúrájának játssza át.

A PSD hazugsággal és korrupcióval vádolta a kormányt, szerinte a „szakadék felé száguld”, kudarcot vallott gazdaságpolitikája, akárcsak a koronavírus elleni oltási kampánya.

Florin Cîţu a parlamenti vita során azt mondta: a kiugró gazdasági növekedést megcáfolhatatlan adatok igazolják, a járvány megfékezését célzó intézkedéseket pedig szerinte az ellenzék hátráltatta. Szerinte a kormány kiválóan működik, a jobbközép koalíció erős és egységes, és legalább nyolcéves kormányzásra készül.
Úgy vélekedett: nem lehet válságról beszélni, amikor a Nemzetközi Valutaalap 7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Romániának erre az évre. Cîţu kifejtette: az a különbség a jelenlegi és a szociáldemokrata kormányok között, hogy az általa vezetett jobbközép kormány nyereséges beruházásokra, az ország fejlesztésére vesz fel hiteleket, nem pedig az ingyenélők jólétének biztosítására. „Azok a hitelek, amelyek a PSD-bárók zsebében landoltak, nem befektetések” — mondta a miniszterelnök.

A személyeskedésekkel tűzdelt, többórás parlamenti vita során Cîţu a PNL-n belüli választási pozícióit is erősíteni próbálta. A kormányfő a PSD legkövetkezetesebb ellenfeleként állította be magát, aki elkötelezett liberálisként soha nem volt és nem lesz hajlandó együttműködni a szociáldemokratákkal. Cîţu a parlament szószékéről is kifejezte meggyőződését, hogy a szeptemberi tisztújítás után ő veszi át a PNL vezetését a jelenleg házelnöki tisztséget betöltő Ludovic Orbantól.

A bizalmatlansági indítvány vitáján Turos Lóránd szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi frakcióvezetője ismertette az RMDSZ álláspontját. „Elolvasva a bizalmatlansági indítvány szövegét megdöbbentett, milyen nevetségessé tették a kormány felelősségre vonásának eszközét. Azt nem vártam el, hogy objektíven elemezzék a kormány eddigi tevékenységét, mert nem az az ellenzék feladata, de reméltem, hogy kicsit komolyabban veszik. Ám érvek helyett csak olcsó általánosításokat és rengeteg hangzatos politikai szlogent olvastam” — mondta, hangsúlyozva: az országnak jelenleg stabilitásra és kiszámíthatóságra van szüksége, amit a jelenlegi kormányzat hat hónapja biztosít, a világjárvány által okozta gazdasági nehézségek ellenére. „Nem akarunk félévente kormányváltást, mint ahogy dívott ez akkor, amikor a szociáldemokraták voltak parlamenti többségben, s esélyünk sem lenne megdönteni rekordjukat az egy mandátumban megforduló miniszterek terén. A jelenlegi kormánykoalíciónak teljesen mások a prioritásai és közös céljai: hogy rövid és hosszú távú stratégiák mentén hozzunk döntéséket. Nincs szükség kormányválságra, hiszen bizalmatlanságot kelt a társadalomban és visszalépést a kormányprogramban kitűzött célokban. Folytonosság kell annak érdekében, hogy hosszú távon gazdasági stabilitás és fenntartható fejlődés alakuljon ki — és a jelenlegi kormány épp ezt a folytonosságot és stabilitást igyekszik megvalósítani” — tette hozzá a frakcióvezető.

A parlamenti erőviszonyok alapján előre lehetett látni, hogy a PSD-ből és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) álló ellenzéknek legalább 33 szavazat hiányzik Cîţu megbuktatásához. A kormánypártok nem akartak kockáztatni, és — az esetleges átszavazást megelőzendő — a bizalmatlansági szavazás alkalmával nem is járultak az urnához.

A kormánybuktatáshoz a törvényhozók több mint felének támogatására, legalább 234 szavazatra lett volna szükség. A bizalmatlansági indítványt végül 201 képviselő és szenátor szavazta meg, így a kormány a helyén marad. SZFÚ