Vállalkozó van, pénz már kevésbé: 500 000 lejbe kerül a Decebal híd lábához „megálmodott” gigantikus zászlórúd felállítása, derült ki az idősek gondjaival foglalkozó bizottság ülésén.

Tegnap délelőtt tartották meg a prefektusi hivatal szokásos havi találkozóját a Szatmár Megyei Nyugdíjasok Tanácsával, melyen több intézményvezető is részt vett. A három napirendi pontos ülés elején a nyugdíjasok által a legutóbbi találkozón felvetett kérdésekre igyekeztek kielégítő választ adni az illetékesek, elsőként a polgármesteri hivatalt képviselő Rentea Gheorghe. Aki bejelentésével szinte sokkolta a Szatmárnémeti „közepére”, a Decebal híd lábához tervezett óriás–zászló felvonásának késése miatt aggodalmaskodó időseket: a gigantikus zászlórúd felállítása nem kevesebb mint 500 000 lejbe kerül. Ezért az összegért vállalja a munkálatok elvégzését az eddigi egyetlen ajánlattevő cég, de Rentea állítása szerint szeptember 3–ig még legalább öt szerelőcégtől várnak ajánlatot. Sajnos a nyugdíjasok többi kérdésre sem tudtak kielégítő választ adni, megoldást találni, hiszen egy hónap alatt nem rendeződött a Pannónia Szálló sorsa sem, a Szakszervezetek Művelődési Háza háta mögötti „terecskén” ugyanúgy közlekednek és parkolnak az autók, mint eddig és az 1–es Posta épülete sem újult meg – igaz, védőháló került rá. Az is igaz, a háló zöld színű „és már csak a piros meg a fehér hiányzik mellé, hogy trikolór legyen” – ahogy fogalmazott nem minden malícia nélkül Blideran nyugalmazott ezredes.

Mint tegnap kiderült, a nyugdíjasok tanácsa nem csak Szatmárnémeti, de Szatmár megye gondjaival, pontosabban környezetvédelmi hiányosságaival és a környezetszennyezéssel is foglalkoznak: a Kis– és Nagydengeleg közötti disznóhizlalda működési engedélye után érdeklődtek, mert három falu életét keseríti meg az elviselhetetlen bűz. Kérdésükre gyorsan választ is kaptak a környezetvédelmi ügynökség munkatársától, aki elmondta: a farm a legszigorúbb európai uniós kitéteknek is eleget téve működik, minden engedélye rendben van, és nem is maga a hizlalda „illatozik”, hanem a szántóföldek, ugyanis a ganét trágyázásra használják a két falu lakói. Az idős környezetvédők nem kaptak azonnali választ – bár Avram kormánybiztos megígérte, hogy a kérdést továbbítja az illetékeseknek és a következő találkozóig válasz, de az is lehet, megoldás is születik – a Kossuth–kertet borító, két irányból eredő „iszonyú bűzzel” kapcsolatban, melyért egyrészt a túlszaporodott varjak, másrészt a Kossuth–kert hátánál, a Crişan utcában működő kutyamenhely a „felelős”. „Megengedhetetlen, hogy varjú– és kóborkutya–neveldévé züllesszük ezt az idősek és kisgyermekes szülők által kedvelt és használt parkot.” – mondta Blideran.

 Szabó Kinga Mária