A Szatmár Megyei Múzeum dr. Sike Tamás irányításával tegnap a múzeum központi épületének előadótermében Egy nap a tudásért és a gondolkozásért címmel tizedik alkalommal rendezett Darwin-napot Charles Darwin (1809. február 12.) születésnapján.

A rendezvény célja a tudomány vívmányainak és a kritikus gondolkodásnak a népszerűsítése. Sike Tamás, a Darwin-napok szervezője nagyon fontosnak tartja, hogy ezeken a rendezvényeken aktuális problémák hangozzanak el, időszerű témákról tájékoztassák a fiatalokat és a tudomány iránt érdeklődőket. Sike az oltásokról beszélt, azok történetiségéről, felfedezéséről, arról, hogyan működnek, milyen kockázatokat jelenthetnek, valamint arról, hogy milyen felmérhetetlenül nagy előnyt jelentenek számunkra.

Rózsa Lajos főállású kutatóként dolgozik Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémiánál. Tegnapi előadásában arról beszélt a diákoknak, hogy miben áll a tudományos kutatás. A diákok úgy képzelik el a kutatást, hogy fehér köpenyes emberek komoly műszerekkel dolgoznak és latinul beszélnek. A tudományos kutatás lényege az, mutatott rá, hogy mindig mindenben kételkedni kell, de főleg önmagunkban. Tudomásul kell venni, hogy az előítéleteink, a téveszméink mindig tévútra vezetnek, és mindent nagyon alapos kétellyel kell fogadni. Mindig azt kell keresni, hogy miben tévedtünk, hívta fel a figyelmet Rózsa Lajos, aki saját kutatómunkájának egyik eredményéről is beszélt, ami egy nagyon kicsi és jelentéktelennek tűnő kérdés, egy olyan verébfajnak a megjelenése a Kárpát-medencében, ami eddig itt nem élt, de néhány példány már előfordul belőle. Rózsa Lajos azt mutatta meg a diákoknak, hogyan vizsgálja azt a kérdést, ami gyerekkora kedvenc mesekönyvében szerepelt. Ez a mesekönyv a kóbor verebekről szól, véleménye szerint a Kárpát-medencében megjelent új verébfajok vonattal érkeztek ide, valószínűleg gabonát szállító tehervonatokkal. Rózsa Lajos az előadásában kifejtette, hogy egy állításról hogyan bizonyítja be, hogy nem tévedett, és mekkora a bizonyosság vagy a bizonytalanság mértéke. Az előadással azt akarta láttatni, éreztetni, hogy ha nem egy kóbor veréb sorsát vizsgálná, hanem a világmindenségét vagy az élet eredetét, akkor is így járna el.

Sárközi Zsuzsa Infra és ultra címmel tartott előadást, amelyben az ultraibolya és az infravörös sugárzás szerepét emelte ki. Kísérleteket mutatott be, hogy milyen lenne a világ csak ultraibolyában, és milyen lenne csak infravörösben. Bemutatott egy kamerát a közeli infravörösben, és bemutatott egy hőkamerát, ezekkel kísérletezett. Kimutatta, hogy mennyire másként láthatók a dolgok a nem látható fényben.

Este az egyik szatmárnémeti kávézóban kötetlenebb formában folytatódott a rendezvény. Itt a tudományos kutatásokról lehetett beszélgetni a szakemberekkel, arról, hogyan tüntettek el pusztító járványbetegségeket védőoltásokkal, mi fenyegeti az emberiséget napjainkban a legjobban, vagy éppen mik a természetvédelem legfontosabb problémái. Az utóbbi témával kapcsolatosan Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti elnöke Beszélgetés a természetvédelemről címmel tartott előadást.

Elek György