Tudatos vásárlással sokat tehetünk azért, hogy ne halmozódjanak fel az otthonainkban az e-hulladékok, ezekkel együtt pedig az olyan káros anyagok, mint például az égésgátlók.

Számos olyan kémiai anyag vesz minket körbe a mindennapi használati tárgyainkban, belső tereink berendezéseiben, az elfogyasztott élelmiszerekben vagy akár a levegőben is, amelyek káros hatással lehetnek egészségünkre. Ezen kémiai anyagok általában kis mennyiségben fordulnak elő, és elsősorban hosszú távon lehetnek káros hatással egészségünkre. Azonban odafigyeléssel csökkenthetjük ezen anyagok szervezetbe történő kerülésének mértékét. A HBM4EU elnevezésű uniós projekt keretében különböző tájékoztató anyagokkal kívánják felhívni az európai lakosság figyelmét a káros anyagokra, illetve segítséget kívánnak nyújtani ezek elkerülésében — nemrég az égésgátlókról közöltek hasznos információkat, amelyeket olvasóinkkal is megosztunk.

Mit kell tudnunk az égésgátlókról?

Az égésgátlók olyan vegyületek, amelyeket különféle használati és berendezési tárgyak, illetve építőanyagok tartalmazhatnak, hogy csökkentsék azok gyúlékonyságát, és ezáltal növeljék a termékek használatának biztonságát. A termékekből a környezetbe kerülve csak nagyon lassan bomlanak le. Zsíroldékonyak, így felhalmozódhatnak az élő szervezetekben.

A leggyakrabban alkalmazott égésgátlók a polibrómozott difenil-éterek (PBDE-vegyületek). Az égésgátlókat kiterjedten alkalmazzák elektromos és elektronikus berendezések műanyag borításaiban, lakástextilekben, kárpitozott bútorokban, matracokban, szigetelőanyagokban, padlózatban, illetve számos használati tárgyban.

Szervezetünkbe egyrészt nagyobb testű halak és magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásával kerülhetnek be, másrészt az égésgátlókat tartalmazó termékekből a vegyületek a környezetbe juthatnak, így az ülepedett porban és a beltéri levegőben is előfordulnak. A tárgyak érintésével bőrön keresztül is felszívódhatnak.

A PBDE-vegyületek a pajzsmirigyhormon működését befolyásolva károsíthatják az idegrendszer fejlődését. A magzati és csecsemőkori kitettség viselkedészavarokat, hiperaktivitást, illetve a tanulási képesség és a memóriafunkciók csökkenését okozhatja. Hozzájárulhatnak a nemi működések zavarainak kialakulásához, májkárosítók és lehetséges rákkeltők. A magzatok és a csecsemők magasabb kockázatnak vannak kitéve, mivel idegrendszerük, nemi rendszerük még fejlődik, és a PBDE-vegyületek az anyai vérből a magzatba és az anyatejbe is bejutnak. A földön játszó gyermekek számára is kockázatot jelentenek, az ülepedett por könnyen a szervezetükbe kerül.

Az égésgátlók veszélyeztetik az állatvilágot is, hozzájárulnak a tengeri emlősök nagyfokú populációcsökkenéséhez. Az Európai Unióban néhány PBDE-vegyületet már betiltottak vagy korlátozták alkalmazásukat. A PBDE-vegyületek helyettesíthetők, azonban az újabb, helyettesítésre használt vegyületek közül néhány szintén káros hatásúnak bizonyult (pl.: TPHP, TCEP, TCPP, TDCP).

Néhány hasznos tanács

A környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkező, PBDE-mentes termékek vásárlásával csökkenthetjük ezen vegyületek koncentrációját a környezetben. A ragadozó halakban több egészségre káros anyag is felhalmozódhat, ezért inkább növényevő vagy kisebb testű, kevésbé zsíros halat ajánlott választani. Kerüljük a zsíros ételeket! A kismamák lehetőleg ne fogyókúrázzanak a szoptatás idején, mert a szervezet zsírszöveteiben elraktározódott káros anyagok ilyenkor az anyatejbe kerülnek. A rendszeres nedves takarítás és a megfelelő szellőztetés csökkenti az otthonainkban felhalmozódó káros anyagok mennyiségét. Gépi szőnyeg vagy szőnyegpadlók helyett ajánlatos inkább egyszerű, szőtt vagy csomózott textilszőnyeget, párnából poliuretán hab töltésű helyett inkább pehely, toll, gyapjú vagy poliészter töltésűt választani. Fontos, hogy a matracok, kárpitozott bútorok védőhuzata ép maradjon.

Tudatos vásárlással járuljunk hozzá az e-hulladékok mennyiségének csökkentéséhez! Ne adjunk kisgyermek kezébe távirányítót, mobiltelefont!