Elég gyakran elhangzik, számtalan esetben már alapelvként kerül szóba, hogy egy tudásalapú társadalmat kell kialakítani. Ez így nagyon szépen hangzik, bár amikor a gyakorlatban vizsgáljuk, elég sok esetben nem találjuk a tudás alapjait vagy akár annak a gyökereit. Induljunk ki abból, mi kell ahhoz, hogy egy tudásalapú társadalom kialakulhasson. Elsősorban egy olyan oktatási rendszer, ami az iskolákon, egyetemeken keresztül megadja a tudást azok számára, akik arra igényt tartanak. Egy elég különös mókuskerék küllői közé szorul az, aki ezt a témát feszegeti, hiszen annyira összekuszálódtak a dolgok, hogy alig van lehetőség a kibontásukra. Ahhoz, hogy kialakuljon egy minőségi oktatási rendszer, szükség van egy olyan törvényhozói testületre (parlamentre), melynek tagjai rendelkeznek olyan ismeretekkel, értelmi szinttel, politikai képességekkel, amire szükség van ahhoz, hogy jó törvényeket hozhassanak. Addig, amíg a világ szinte minden demokratikus országában biztosított, hogy bárki választó és választható legyen, ki van zárva annak az esélye, hogy a törvényhozásba csak jó képességű emberek kerüljenek be. Ennek következtében, tovább ágazva a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbig, a végrehajtás szakaszaiban is bárki részt vehet anélkül, hogy rendelkezne a szükséges ismeretekkel, tapasztalattal és tudással. Tehát hiába beszélünk a tudásalapú társadalom létrehozásáról, ez továbbra is csak beszéd szinten marad, esély sincs arra, hogy az létre jöjjön. Ha jobban megfigyeljük, megállapíthatjuk és tapasztalhatjuk, hogy elég gyakran alkalmazzuk azokat az úgynevezett kommunista módszereket, amelyeket a második világháború után kezdtek el használni az 1989-es úgynevezett változásokig, amikor változott ugyan a társadalmi berendezkedés, de a módszerek közül nagyon sok megmaradt. Ilyen például az, hogy a „főnök” vigyáz arra, hogy nála tehetségtelenebb, képzetlen, diplomát nem tudással szerezett, hanem pénzért vásárolt személyekkel vegye körül magát, mert azok könnyen irányíthatók és képtelenek hatalomra törni. A versenyhelyzet nem abban áll, hogy a tudásban, képességekben jobbak kapjanak vezető szerepet, hanem abban, hogy különböző eszközökkel ki tudja maga alá gyűrni a másikat. Ebben a formában nagyon át kell értékelni, hogy mit nevezünk ma tudásalapú társadalomnak és az hova vezet.

Elek György