Egy évvel hosszabbítaná meg a kormány a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok utáni kárpótlás felfüggesztését, mivel a kifizetések felújítása tarthatatlanná teszi az idei évre tervezett államháztartási hiánycélt.

A kormány márciusban függesztette fel először hat hónapra a kárpótlási folyamatot, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság felszólította Bukarestet: vizsgálja felül a — jelenleg működésképtelen — restitúciós törvénykezését. Romániában több mint tizenöt éve megoldatlan a kárpótlás. A helyenként egymásnak ellentmondó és nem egyértelmű törvényes keret miatt perek tömkelegét indították az egykori tulajdonosok, akik közül sokan a strasbourgi bíróságra is eljutottak. A bíróság azt követően szólította fel Romániát a jogi keret felülvizsgálatára, hogy a perek túlterhelték a bírókat. A 2013. május 15-ig tartó újabb egyéves felfüggesztés azt jelentené, hogy a szóban forgó időszakban sem bocsátanak ki értékjegyeket a kárpótlásra jogosultaknak. Ez a szándék egy sürgősségi rendelettervezetben szerepel, amelyben a kormány rámutat: 1,5 milliárd lej (337 millió euró) pluszkiadást jelentene a kifizetések folytatása. A restitúciós jogi keret felülvizsgálatára vonatkozó strasbourgi határidő július 12-én jár le, amit Románia már nem tud teljesíteni. A bukaresti kormány idén társadalmi vitára bocsátott egy törvénytervezetet, amely azonban számos vitát váltott ki. A tervezet megszüntette volna a természetbeni visszaszolgáltatás lehetőségét, és 15 százalékra korlátozta volna a kárpótlások mértékét. A jelenlegi kormány már nem támogatja ezt a megoldást, legutóbb Traian Basescu államfő is a természetbeni visszaszolgáltatás megszüntetése ellen foglalt állást. Az új jogszabályt egyelőre nem tudni, mikor fogadja el a parlament, ezért Titus Corlăţean igazságügyi miniszter májusban kilenc hónapos haladékot kért Strasbourgban a restitúciós törvénykezés újraalkotására.