Mostanáig húsz éve nem látott drágulásról beszéltek szakemberek és szakintézmények, ha szóba került az orosz-ukrán háború okozta élelmiszerválság, de David Malpass, a Világbank elnöke szerint tovább súlyosbodott a helyzet, ötven éve nem tapasztalt inflációra kell berendezkedniük a fejlett világ országainak. Az ukrajnai háború az 1970-es évek óta a legnagyobb nyersanyagársokkot fogja okozni — írja egy friss előrejelzésében a nemzetközi pénzügyi szervezet. A fegyveres konfliktus okozta zavarok a földgáztól a búzán át a gyapotig számos árucikk esetében hatalmas áremelkedéshez vezetnek — írja Malpassra hivatkozva a British Broadcasting Company (BBC).

Mélyről a magasba

A Világbank szerint a 2020. áprilisi mélypontoktól — amikor az üzemanyagárak is nagyon alacsonyan voltak — a 2022-es márciusi csúcsokig „az 1973-as olajár-emelkedés óta a legnagyobb energiaár-emelkedésnek lehettünk tanúi”. A jelentés szerint „a háborúból eredő zavarok negatív hatása sokáig fennáll majd, és emiatt várhatóan az áremelkedések, a drágulások is tartósak lesznek”. Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt a külföldi vállalatok távoznak, leállnak vagy korlátozzák tevékenységüket, a technológiához való hozzáférés csökken, így termelési zavarok léphetnek fel olyan ágazatokban is, amelyeket közvetlen módon egyébként nem érintett volna az orosz-ukrán helyzet. Oroszország jelenleg az EU gázellátásának 40%-át és kőolajellátásának 27%-át biztosítja, a világ kőolaj-kitermelésének pedig 11%-a zajlik az eurázsiai országban, ami fokozza és még inkább kiterjeszti az aggasztó állapotokat, és fokozza az árak emelkedését, mivel nő a kereslet a máshonnan származó energiahordozók iránt, amelyek a távolságok, felhasznált technológiák miatt a megnövekedő kereslet okozta áremelkedés nélkül is többe kerülnének. Ugyanakkor a február 24-én kitört háború előtt a két ország a globális búzaexport 30 százalékát, a globális napraforgó-kínálatnak pedig a 60 százalékát adta.

Óriási százalékok

Emiatt a Világbank áru- és élelmiszerpiaci kilátásai arra is figyelmeztetnek, hogy számos élelmiszer ára meredeken emelkedni fog a következőkben is. Az előrejelzések szerint 2022-ben éves átlagban a búza ára 42 százalékkal emelkedik — ezzel árrekordokat fog megdönteni ez a kenyérgabona —, az árpa 33 százalékkal, a szója 20 százalékkal, a növényi olajok 30 százalékkal, a csirkehús pedig 42 százalékkal drágul. Az előrejelzések szerint más nyersanyagok, köztük a műtrágyák, különféle fémek és ásványi anyagok ára is jelentősen tovább fog emelkedni idén. A műtrágyák — 2008 óta a legnagyobb mértékű — drágulása elérheti a 70 százalékot, ami magával fogja rántani nemcsak a kenyér, hanem a takarmányárak emelkedését is, ami a hústermékekre, a tejtermékekre és a tojásra is át fog rezonálni — ősztől még fokozottabb mértékben. Tavaly az energiaforrások ára csaknem megduplázódott, az élelmiszerek ára 31 százalékkal nőtt, és ez a tendencia sajnos nem fog megállni idén.

Infláció és valóság

Romániát illetően márciusban tízszázalékos inflációt jelentett be a Nemzeti Bank, ami nagy eséllyel tizenhárom százaléknál is magasabbra fog nőni áprilisban. A probléma ott van, hogy a hétköznapi ember nem ezzel találkozik, amikor bemegy a boltba, a hivatalos algoritmus egy csomó olyan dolgot alapul vesz a pénzromlás kiszámításánál, ami nem életszerű, és nem hétköznapi célokat szolgál. A tíz százalékos infláció helyett a boltok polcain húsz-harminc százalékos drágulást lehet tapasztalni, és ez az, ami leginkább hatással van a pénztárcára, a családok költségvetésére. Az eddig kilónként 4 lejes kenyér 7 lejre drágult, a bevásárlóközpontokban hónapokon, sőt, éveken át 16 lejes kilónkénti áron kínált disznóhús kilója 20 lejre emelkedett, az 5 lejről 10 lejre drágult étolajról már nem is beszélve.

Princz Csaba