A román kormány 2015. december 30-i ülésén a 66-os kormányrendelet egyetlen cikkelyében 2017. január 1-ig meghosszabbította a földtulajdon-visszaszolgáltatás határidejét. A felelősség és a munka nagyobb része a helyi földosztó bizottságokra hárul.

A 2013-ban megjelent 165-ös törvény előírta, hogy 2016. január 1-ig le kell zárni a földtulajdon-visszaszolgáltatási folyamatot Romániában. Ez nemcsak a birtoklevelek kézbesítésére vonatkozott, hanem az volt a célja, hogy a kommunizmus idején önkényesen eltulajdonított ingatlanok jogi helyzetét is tisztázzák azért, hogy beinduljon a természetben vissza nem szolgáltatott javak piaca. A határidő-hosszabbítást a kormány egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem tudják biztosítani a hátramaradt birtoklevelek kitöltéséhez szükséges személyzetet, ugyanakkor nincsenek földmérők, akik pontosan megállapítanák a területfölösleget. A föld-visszaszolgáltatással kapcsolatos problémákról Altfatter Tamás, Szatmár megye alprefektusa tájékoztatott: „Nagyon pozitív dolog az, hogy a 165-ös törvény összes cikkelyének alkalmazása meg van hosszabbítva 2017. január 1-ig. Most egy nehéz év előtt állunk, amikor a helyi földosztó bizottságoknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek elbírálni azokat a visszaigényléseket tartalmazó iratcsomókat, amiket huszonöt év alatt nem sikerült. A helyi földosztó bizottságokban általában a polgármesteri hivatal néhány alkalmazottja szerepel, egy topográfus mérnök, aki vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottja vagy bedolgozó, a bizottság vezetője pedig a polgármester. Be kell vallani, hogy a helyi bizottságok nem igazán vették komolyan ezt a feladatot. A Szatmár Megyei Földosztó Bizottság az elmúlt év február 5-én elfogadott egy határozatot, mely szerint minden helyi földosztó bizottság ugyanolyan típusú dokumentumot kell leadjon a megyei földosztó bizottságnál. Megszűnt az, hogy mindenki olyan papírt hozott, amilyennel rendelkezett, attól kezdve meg volt szabva, hogy milyen iratokat kell tartalmazzon az iratcsomó. Ezeket kellett volna begyűjteni, elbírálni és helyi szinten jóváhagyni. A visszaigényelt földet a helyi földosztó bizottságok helyezik birtokba. A megyei földosztó bizottság csak ellenőrzi, hogy mindent számba vettek-e, amikor a jegyzőkönyvet elkészítették. Nem a megyei földosztó bizottságtól függ, hogy ki hol kapja vissza a földjét, hanem a helyi bizottságtól. Az elmúlt év decemberében kérte a megyei bizottság, hogy azok a községek, amelyek önkormányzatánál nem áll alkalmazásban topográfus, az idei költségvetésben különítsenek el pénzt, hogy tudjanak szerződést kötni földmérő szakemberrel. Az elmúlt évben kevés iratcsomó érkezett a megyéhez, arra hivatkozva, hogy nincs földmérő. Ebben az évben sem lesz lényeges változás, hiszen választási év van, a polgármestereknek sok más, számukra fontosabb dolguk lesz, mint a földosztás. A prefektúra mindent megtett, ami a feladatkörébe tartozik, januártól havonta két földosztó bizottsági ülés lesz. Sok problémát okoz, hogy nagyon sokan bírósági végzésekkel jelentkeznek a polgármesteri hivatalokban, amelyeket kötelező alkalmazni. Ezek a végzések kötelezik az önkormányzatokat, hogy adják ki a birtoklevelet annak a fizikai vagy jogi személynek, aki pert nyert. Nagyon sok esetben a bírósági határozat nem alkalmazható, mert nincs feltüntetve benne a parcellaszám vagy a helyrajzi szám. Ez vitákat szül, ami újabb problémákat jelent.”

Elek György