Gázolajsokk a láthatáron? – teszi fel a kérdést a Világgazdaság cikkében Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. A viszonylag „nyugodtabb” benzinnel szemben a gázolajhiány fő oka, hogy a finomítók kapacitásai nem elégségesek a világ gázolajkeresletének kitermelésére.
A piac állapotát jól jellemzi, hogy a nyár folyamán Európában napi 700 ezer hordóval csökkent az olajfinomítók termelése az egy évvel korábbihoz képest – ez kapacitásaik megközelítőleg 6 százaléka –, míg az Egyesült Államokban a finomítók körülbelül 90 százalékos kapacitáson üzemeltek. Felmerül a kérdés, hogy miért nem teljes kapacitáson termeltek.
Nehezebb gázolajat előállítani
A finomítók berendezései normál hőmérsékletre és nem extrém időjárási viszonyokra lettek tervezve. Az USA-ban a hurrikánszezon és az extrém meleg, Európában a hőhullámok akadályozták a termelést. A finomítók teljes kapacitás melletti folyamatos működtetése 37-40 Celsius-fok felett nem megoldható. Ahogyan egy motor is túlmelegedhet, ezek a berendezések is függnek a hőmérséklettől. A szakaszos lepárlás során a nyersolajat több száz Celsius-fokra melegítik, hogy különböző eljárásokkal a megfelelő molekulákat alakítsák ki a gázolaj, a benzin, a kerozin és az egyéb olajtermékek előállításához. Ezt követően a végtermék kinyeréséhez le kell hűteni a felhevített olajat a további kémiai folyamatok megvalósításához. Ez a hűtési folyamat normál hőmérséklet mellett sztenderd folyamatnak tekinthető, de 40 fokos külső hőmérséklet mellett nehéz a visszahűtés. Emellett az extrém időjárás miatt a jellemzően nyárra koncentrálódó karbantartási folyamatok és javítások is lassabbak. Egyes karbantartások egy-egy finomító akár egy hónapos leállását is okozhatják, ahogy tapasztalhattuk a schwechati finomítónál 2022-ben.
Mostanra számottevő hiány alakult ki a piacon, ez magyarázza a gázolaj árának jelentős növekedését.
A hiány gyorsan nem kezelhető, mert sem a kapacitások nem bővíthetők, sem a meglévő kapacitások nem alakíthatók érdemben más végtermékarányok előállítására. Mindezt erősíti, hogy a finomítók egy adott forrásból származó és kémiai tulajdonságú nyersolajra vannak optimalizálva. Ha az uráli olaj helyett más nyersolaj érkezik, azt csak jelentős hatékonyságveszteség mellett képesek felhasználni.
Csökken az igény, de ez nem old meg mindent
Gyors megoldások nem várhatók. A gázolajhiányt Európában tovább fokozza, hogy Oroszország szeptember közepén exportkorlátozást vetett ki a gázolajra. Európában megszokott a gázolajhiány, az viszont, hogy külső piacról sem érhető el a szükséges mennyiségben, nem tekinthető normál állapotnak. Amíg fennáll a piaci zavar, az iparban és a közlekedésben további költségnövekedés várható. Reményre adhat okot, hogy szeptember–októberben csökken a gázolajigény, mert a nyár végével kevesebben utaznak az emberek, majd véget érnek a mezőgazdasági munkálatok is. Ez azonban nem jelenti, hogy a helyzet gyorsan megoldódik. Márpedig a gázolaj piac normalizálódása kulcsfontosságú a gazdaság működéséhez és a közlekedés költségeinek csökkentéséhez. Ha a hiány elhúzódik, másodkörös inflációs hatásokra számíthatunk, ami az infláció csökkenését lassíthatja, vagy az áremelkedések újabb kockázatát vetíti előre.
Világgazdaság/hírszerkesztő