Szatmárnémeti

Történelmi vetélkedő: Korona és tiara

2013.04.04 - 09:00

Ács-Muhi Csilla, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium történelemtanára az április 5—6-án, Erdődön és Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő „Korona és tiara” történelmi vetélkedő főszervezője a rendezvény tematikájáról és jelentőségéről tájékoztatott.

A Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Szatmárnémeti Szent István Kör április 5—6-án, pénteken és szombaton Korona és tiara címmel szervez történelmi vetélkedőt Mátyás király, valamint Bakócz Tamás életéről és tevékenységéről. Honnan jött az ötlet, miért ezt a témát választották? — kérdeztük Ács-Muhi Csillát, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium történelemtanárát, a vetélkedő főszervezőjét.

— Az utóbbi években elég sok versenyen vettem részt diákjaimmal, és már egy ideje kacérkodom a gondolattal, hogy — más erdélyi és magyarországi középiskolák mintájára — jó lenne Szatmáron is beindítani valami hasonlót. Tavaly decemberben, amikor a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban megalapítottam a Burai Béla Történelmi Szakkört, a kör 2013-as tervei között már szerepelt egy magyarságtörténeti vetélkedő ötlete. Mivel a Szent István Kör szintén szeretett volna egy helytörténeti vetélkedőt szervezni, összehangoltuk terveinket, így jött létre a Korona és tiara nevet viselő vetélkedő, amely szeretne emléket állítani Hunyadi Mátyás királlyá választása 555. évfordulójának és az erdődi születésű Bakócz Tamás pápaválasztáson való indulása 500. évfordulójának. Részemről azért ragaszkodtam a magyarságtörténeti vetélkedő gondolatához, mert ha tisztán helytörténeti jellegű témát választottunk volna, akkor az eléggé beszűkítette volna a jelentkezők körét, és sokkal kisebb érdeklődésre tarthatna számot.

— Kik jelentkezhettek, miből kell készüljenek, és hogyan zajlik majd a verseny?

— A vetélkedőt általános és középiskolás tanulók számára hirdettük meg. Általános iskolás korcsoportban 17 csapat, középiskolás korcsoportban pedig 13 csapat jelentkezett. A versenyzők Szatmárnémetiből, Nagykárolyból, Tasnádról, Kaplonyból, Kálmándról, Kökényesdről, Bogdándról, Szamoskrassóról és Erdődről érkeznek. Szatmár megyén kívül Nagyváradról, Aradról, Nyíregyházáról, Hajdúböszörményből és Szigetszentmiklósról várunk csapatokat. Reméljük, hogy idővel még jobban is bővíthetjük a résztvevők körét, mert terveink szerint az elkövetkező években is szeretnénk megrendezni a vetélkedőt mindig más, az aktuális évfordulókhoz igazodó témával, ha igény lesz rá. A verseny április 5-én, Erdődön kezdődik. Miután a részt vevő diákok megtekintették Erdőd nevezetességeit és megkoszorúzták Bakócz Tamás szobrát, 17 órától, az erdődi kultúrotthonban sor kerül az otthoni feladatok bemutatására. Az általános iskolások egy 5 perces jelenetet kell előadjanak, a középiskolások pedig egy tanulmányi kirándulás útvonalát, valamint képverset fognak bemutatni. A feladatokat és a vetélkedőre ajánlott irodalmat a weboldalamról (www.torilecke.com) tölthették le az érdeklődő diákok és tanáraik. Ezúton is köszönöm az Erdődi Technológiai Líceum aligazgatónője, Lukács Gyöngyi szíves közreműködését a verseny erdődi szakaszának lebonyolításában. Április 6–án, Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében 9 órától az általános iskolások, 10.30 órától pedig a középiskolások vetélkedője zajlik. Ameddig az egyik korcsoport a szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával van elfoglalva, a másik korcsoportban versenyzők szervezett városnézésen vesznek részt Muhi Sándor tanár irányításával. A versenybizottság tagjai: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő docens, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem Karának dékánhelyettese (ő a zsűrielnök), Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója, a Szent István Kör elnöke és végül, de nem utolsósorban a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség részéről Csapó-Ilyés Attila kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelő. A versenybizottság titkára Barkóczi Éva, a Gheorghe Dragoş Közgazdasági Iskolacsoport tanára.

— Mennyiben különbözik ez a vetélkedő azoktól, amelyeket az utóbbi évtizedekben rendeztek nálunk?

— Igyekeztem minél változatosabb feladatokat készíteni, amelyek nemcsak az évszámok és a száraz tények visszakérdezésén alapulnak, hanem a diákok alkotókészségét is próbára teszik. Már az otthoni, előzetes feladatokat is úgy állítottam össze, hogy elkészítésük bizonyos fokú kézügyességet, ötletességet és sok eredetiséget is kívánt. A versenybizottság mindezek figyelembevételével fogja értékelni a csapatok teljesítményét. Nagyon örülök neki, hogy kollégáim túlnyomó többsége pozitívan viszonyult ehhez a kezdeményezéshez, olyannyira, hogy a vártnál jóval többen jelentkeztek, így egyes iskolákban, ahol 5-6 csapatra való diák is összegyűlt, még elődöntőt is kellett tartani. Én ezt már fél sikernek könyvelem el. Próbáltam is minden módon megkönnyíteni a jelentkező diákok és pedagógusok munkáját, például azzal, hogy az ajánlott irodalmat teljes egészében le lehet tölteni a weboldalamról, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy nem jutnak hozzá valamelyik könyvhöz.

— A felsoroltakon kívül mi szükséges még egy több mint 100 főt megmozgató rendezvény sikeréhez?

— Természetesen az anyagi források előteremtése elengedhetetlen a hasonló rendezvények megszervezéséhez. Szeretnék köszönetet mondani támogatóinknak: az Identitas Alapítványnak, a Czívis Egyesületnek, a Bethlen Gábor Alapnak, a Rákóczi Szövetségnek, a Communitas Alapítványnak, a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek, az Autonet Kft.-nek, a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-frakciójának, dr. Kereskényi Gábor parlamenti képviselőnek és Pataki Csaba szenátornak.

— A történelemírás és a történelemtanítás módszerei folyamatosan változnak, a tanulók nagy része viszont úgy kerül ki az iskolákból, hogy az alapismereteket sem szerzi meg. Mennyire segít egy ilyen vetélkedő abban, hogy minél többet tanuljanak meg nemzetünk történelméből, hogy az itt szerzett alapokra építkezzenek a későbbiekben?

— Egy-egy ilyen vetélkedő elsősorban ahhoz járul hozzá, hogy a diákok egy adott korról szerezzenek minél több információt. Tapasztalataim szerint az ellen nem sokat lehet tenni, hogy az iskolából kikerült diákoknak ne legyenek hiányosak az ismereteik, ehhez egy átfogó tanügyi reformra lenne szükség, a tananyag megváltoztatására, melynél figyelembe kellene venni a gyakorló tanárok véleményét, tapasztalatait.

Elek György