Szombattól hivatalosan is történelmi emlékhely lett Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza — felavatták a történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét. Az avatón Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott: "Petőfi Sándor sokkal színesebb és összetettebb személyiség volt, mint amit velünk láttatni szándékoztak, egyszemélyben összegzője a nagy magyar népléleknek", ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolódó helyszínek — jelenleg 21 nemzeti és 60 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek.
Kiskőrös városa a XIX. század vége óta ápolja leghíresebb szülötte, Petőfi Sándor kultuszát. A költő életművét bemutató intézményegyüttes legfontosabb épülete, Petőfi szülőháza 2021-ben kapta meg a történelmi emlékhely címet, az ezt jelző sztélét avatták fel október 15-én. A Petőfi-szülőház felterjesztője Krámer Iván történész-magángyűjtő volt, aki a Kossuth Szövetség korábbi elnökeként a monoki Kossuth Emlékház történelmi emlékhellyé nyilvánítására is benyújtotta javaslatát — idén először fordult elő, hogy a magyar történelem két nagy személyiségének szülőháza egyszerre kapta meg ezt a kitüntető címet.
Két új állandó tárlat
A szülőház 1958-ban vált műemlékké részben építészeti értékei, részben Petőfi személyéhez való kötődése miatt. Az 1790 körül épült földszintes, nyeregtetős, náddal fedett, jellegzetes kiskunsági házban jelenleg múzeum működik, amely 1880 óta látogatható, és a Petőfi 200 emlékévben két új állandó tárlatot is bemutat.
A Költőnek szült anyám című kiállítás Petőfi felújított szülőházában helytörténeti kutatásokra alapozva a helyi jellegzetességekre fókuszál, és bemutatja a Petrovics család kiskőrösi tartózkodását, korabeli kapcsolatrendszerét, a gyermek Petőfi keresztelését, annak dokumentumait, tárgyi világát és a keresztszülőket. A tárlat tematikája reflektál az évek óta folyamatosan megjelenő látogatói kérdésekre, észrevételekre. Célja, hogy illeszkedjen a ház jellegéhez, és megmaradjon az épület atmoszférája. A kiállítás megnyitásakor Szilágyi Márton irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora kiemelte, hogy egy költőnek emléket állító irodalmi emlékhely többféle feladatot is betölt: egyrészt hozzájárul az illető kultuszának és népszerűségének megőrzéséhez, ugyanakkor egy írói életpálya apropóján egy eltűnt életforma kereteit is megőrzi.
Az emlékmúzeum földszinti tereiben 7 év címmel látható a Petőfi 1842–1849 közé eső rövid, 7 éves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás az életműre koncentrál, de a műveken keresztül megjeleníti a kapcsolódó személyiségeket és a történelmi eseményeket is. A kurátor szándéka szerint megjelennek benne a múzeum saját, egyedülálló kortárs képzőművészeti alkotásai is, jelezve Petőfi költészetének aktualitását. Mint a megnyitón elhangzott, a Kiskőrösön 200 éve született költő szűk hét esztendő alatt világirodalmi nagysággá írta magát. "Önmagában már ez is elegendő lenne, hogy tisztelegjünk nagysága előtt", de Petőfi Sándor több mint költő, több mint világhír, több mint a Kunság nagy szülötte.
Új Petőfi-vonalat alakítottak ki
Az emlékév kapcsán Kiskőrösön egy új Petőfi-vonalat alakítottak ki, amely egy komplex Várostörténeti Digitális Túraútvonal része is egyben. A városközpontban található 27 történelmi emlékmű, szobor és épület mindegyike mellé információs tábla került, amelyeken az éppen látható emlékhely vagy szobor ismertetője található. Emellett az információs táblákon elhelyezett QR-kód leolvasásával megtekinthető minden emlékhelyről egy 2 perces rövid bemutatófilm, amellyel ismereteket szerezhetünk a városközpont emlékhelyeinek történetéről.
Hírszerkesztő