Tegnap egyszerre végeztek történelemhamisítást és névváltoztatást Pettyénben olyan intézmények, amelyek hivatása az igazság feltárása lenne. Mindez a megyei tanács finanszírozásával történt.

Tegnap a Szatmár Megyei Tanács alárendeltjeként működő Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont, Pálfalva Község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, valamint a pettyéni ortodox parókia ünnepi megemlékezést szervezett abból az alkalomból, hogy bizonyos írott források alapján a település 625. éve alakult meg, amikor az a Bazand nevet viselte. A szervezők szerint a Szatmár Megyei Múzeum történészei támasztják alá, hogy Pettyén 625 éves.

A Pettyéni Református Egyházközség jövőre, 2017-ben szervez megemlékezést a település fennállásának 700. évfordulóján. Ezt olyan írott források támasztják alá, mint: Coriolean Suciu: „Dicţionar istoric a localităţilor din Transilvania” (Akadémiai Kiadó, II. kötet, 38. oldal), ebben a kötetben a szerző Bazán néven emlegeti a települést és 1316-os adatokra hivatkozik; Maksai Ferenc: „A középkori Szatmár megye” (Budapest 1940, 114–115. oldal) szintén 1316-os adatokra hivatkozik; Fényes Elek 1851-ben úgy emlegeti a települést mint Pettyn, Nagy Iván 1728-ban már Pettyénnek említi. A Pettyén név későbbi birtokosától, Pettyéni Demetertől származik. A 15. században és a 16. században a Báthori család tagjaié volt, akik 1417-ben új királyi adományt kaptak rá. 1550-ben Jó Györgynek, Mihálynak és Vilmosnak, Pettyéni Demeter fiainak volt itt részbirtoka. 1563-ban Szabó Tamás is kapott itt birtokrészt.

Nevét ekkor már Pettyénnek írták. A település a 17. században elpusztult. 1601-ben Mezőszentmiklósi Jánost még Pettyén, „máskép Bazánd” helység részeibe iktatták be, de 1667-ben Barkóczi János ismét a bazándi, másképp a pettyéni pusztát kapta meg. 1726-ban Böszörményi Nagy Sámuel kapott benne királyi adományt, majd 1820-tól még rajtuk kívül a Szeleczky, Virág, Décsey és a Szentkirályi családok és a báró Apor család tagjai is birtokosok lettek itt egészen a 19. század közepéig. A 20. század elején Böszörményi Sándor birtoka volt. A településről több forrásból lehet adatokhoz jutni, vannak egymásnak ellentmondó adatok is, egy dolog azonban biztos, a település nem 625 éves, hanem 700. A Szatmár Megyei Múzeum történészei vagy nem elég tájékozottak, vagy nem a legfelkészültebbeket kérdezték meg erről.

A tegnapi pettyéni eseménynek volt még egy mozzanata. Az ortodox templom falára emléktábla került az első világháborúban elesett hősök tiszteletére. A református templom falán van egy ilyen jellegű emléktábla, amit 1942-ben állítottak. Ezeket a neveket vették át az ortodoxok, és úgy vésték azokat márványba, hogy a magyar neveket románra fordították. Most úgy tűnik, mintha új hősöket fedeztek volna fel, a valódi hősök utódai biztosan nagyon felháborodnak majd, ha kiderül, hogy szüleik, nagyszüleik neve megvan hamisítva.

Elek György