Az őszi háztáji és mezőgazdasági munkák kerülnek szóba ilyentájt a szatmári oktatási intézményekben, a gyerekek korától függően választják ki a pedagógusok, hogy milyen ilyenkor aktuális szokást elevenítsenek fel. Hol a szüretről, hol a betakarításról beszélnek a gyerekeknek, hol tököt faragnak, leveleket préselnek, vagy épp dióhéj-hajókat építenek.

Most a szatmárnémeti Wolfenbüttel utcai Napsugár bölcsődéből kaptunk képeket és beszámolót: otthon készített tökökkel érkeztek a legkisebbek a bölcsődébe, a nap folyamán Lilla és Orsi óvó nénik kérdezték meg tőlük hogyan készültek a tökfejek és mutatták meg nekik, mi az eljárás a tökéletes eredmény érdekében. A gyerekek éles dolgokhoz nem nyúlhattak, ők csak figyelték a folyamatot és a végeredménynek örültek.

Princz Csaba (Fotók: Napsugár bölcsőde)

_______________________________
• Nincsen rá adat, hogy magyar nyelvterületen mikor, hogyan alakult ki a töklámpás faragásának hagyománya, de az egészen biztos, hogy már száz évvel ezelőtt is szokás volt, legalábbis Erdélyben. A mai Szatmár megye környékén például az 1920-as években a halottak napi világításkor töklámpást készítettek, ebbe tették a gyertyát, hogy el ne fújja a szél, mikor a temetőbe mentek.
Csongrád megyénkben is készült mindenszentek táján töklámpás.
Luca-napi népszokások között is említve van a jelenség a múlt század elejérsől, Luca-tökként: a Dunántúlon sütőtökből faragott lámpást tettek az ablak elé, ezzel rémisztgették egymást az emberek.