Öntömjénezés helyett erkölcsi és politikai önvizsgálatra szólította fel a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) kedden Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Az alapítók egyikeként az EMNT elnöke üdvözölte a 25 éves RMDSZ-t, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki az évforduló "harsány" ünneplése, az ezzel kapcsolatos, több várost érintő rendezvénysorozat miatt. Kifejtette: nem lát okot ünneplésre, amikor Romániában a magyar jelképeket üldözik, meggyalázzák az aradi Szabadságszobrot, újraállamosítják a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégiumot, fel akarják számolni a magyar gyógyszerészképzést, kétnyelvű helységnévtáblák miatt pereskednek Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig betiltják a Székely Szabadság Napját. Nagyváradi sajtóértekezletén az EMNT elnöke úgy vélte, hogy a román hatalommal egyezkedő, "kis lépéses" politikát szorgalmazó RMDSZ-vezetők tévútra vitték az erdélyi magyarság érdekképviseletét, amely negyed évszázad alatt sem került közelebb stratégiai céljai - a kollektív jogok, az autonómia, vagy az állami magyar egyetem - megvalósulásához. Tőkés László a "paktumpolitika" revízióját, illetve korrekcióját sürgette, és az erdélyi magyar nemzetpolitikát "tévútra vezető pártirányítás" személyi konzekvenciáinak levonását követelte. Megjegyezte: erre jó alkalom lehet az RMDSZ áprilisi kongresszusa. Az EP-képviselő Borbély László politikai alelnököt nevesítette, akinek szerinte nincs mit keresnie az RMDSZ élén. Ugyanakkor Frunda György volt RMDSZ-szenátorról is megjegyezte: nem érti, kinek a nevében tölti be kisebbségi tanácsadói szerepét Victor Ponta miniszterelnök mellett. Tőkés László nem először bírálta a két említett RMDSZ-politikust, akik Tokay György egykori romániai kisebbségügyi miniszterrel együtt az úgynevezett "neptuni" tárgyalócsoport tagjaiként az akkor még egységes magyar érdekképviselet "mérsékeltként" emlegetett szárnyának meghatározó politikusai voltak, a Tőkés László vezette "radikális szárnnyal" szemben. 1993-ban az RMDSZ három politikusa az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezetet közvetítésével, a tengerparti Neptun üdülőhelyen, az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül ült le tárgyalni a román kormánypárti képviselőkkel kisebbségvédelmi kérdésekről. A "Neptun-ügy" megosztotta az addig egységesen fellépő erdélyi magyar érdekképviseletet. Az RMDSZ vezető politikusai a román-magyar kiegyezés első lépésének, a szövetség belső ellenzéke pedig - amely azóta az RMDSZ-ből kiszorulva két pártot is alapított - a magyar érdek elárulásának tekintette a Neptunban kötött megállapodást.