Az észrevételek zöme a Pirosberekkel, valamint a majdan belterületeknek kinevezendő területekkel volt kapcsolatos Szatmárnémeti általános városrendezési tervének (PUG) első közvitáján.

Többéves késéssel ugyan, de tegnap délután végre megtartották az első közvitát azzal a tervvel kapcsolatban, amely elfogadása után tíz éven keresztül hivatott meghatározni a megyeközpont növekedésének ütemét, a területek felhasználási jellegét (lakóterületek, belterületek, ipari területek), a településpolitika irányait (egyes városrészek beépítésének jellege) — leegyszerűsítve: hol és mit lehet, illetve nem lehet majd építeni a következő évtizedben. A közvitán több mint 60 lakos vett részt, kérdéseikre Adrian Sârbu, a PUG-ot elkészítő cég főépítésze igyekezett legjobb tudása szerint választ adni, illetve az itt elhangzott kérdéseket és kéréseket ma, egy zártkörű szakmai munkamegbeszélés keretében elemzik ki.

Bár a városrendezési terv legfontosabb feladata az lenne, hogy egy korszerű, a XXI. század követelményeinek megfelelő, tiszta és átlátható fejlesztési szabályzatot nyújtson — mind a lakosság, mind a hatóság számára —, a már meglévő és sok esetben eléggé zűrzavaros állapotokon nem tud már javítani. Ennek egyik legékesebb példája a Pirosberek területe, ami egykoron csak és kimondottan üdülőövezetként „működött”, napjainkra azonban már közel 200 lakóház épült benne (igaz, legtöbbjük csak hétvégi házra érvényes építkezési engedéllyel), az ott lakók saját költségükön bevezettették az áramot, a gázt és az ivóvizet, most pedig elnevezett utcákat és számozott lakóházakat szeretnének, mások viszont nagyon nem szeretnék, ha pirosberki kiskertjük, telkük szomszédságában esetleg háromemeletes épület „nőne.”

Ha lassan is, de Szatmárnémeti lakosai kezdik megérteni, hogy egy-egy nyilvános közvitának az a célja: minél többen vegyenek részt rajta és minél többen mondják el észrevételeiket, tegyék fel kérdéseiket — főleg ha olyan nagy léptékű témáról van szó, mint a tíz évre szóló általános városrendezési terv (PUG). A több mint 60 résztvevő kérdéseire Adrian Sârbu, a PUG-ot elkészítő cég főépítésze igyekezett válaszolni, magyarázatokkal szolgálni. Talán hasznosabb és valamiképp egyszerűbb (hatékonyabb?) is lett volna, ha a tematikus városrendezést (pl. közlekedés, közművesítés, zöldövezetek stb.), illetve a kiemelt fontosságú városrendezést (pl. Tisztviselő-telep, történelmi városközpont, Körtvélyes stb.) külön-külön vitatták volna meg, hiszen vannak olyan övezetek, amelyekkel kapcsolatban mindenképp szükség lesz egy PUZ-közvitára is. Ilyen a Pirosberek környéke, ahonnan két külön „csapat” is érkezett: míg egyesek rendes aszfaltos út kialakítását szeretnék a töltés és a Macului utca közötti szakaszon (s ennek érdekében hajlandóak lemondani telkük egy-egy méteréről és a polgármesteri hivatalnak adományozni azt), addig mások nevesített utcákat és megszámozott házakat szeretnének a térségben, ahol eddig több mint 200 lakóház épült s a tulajdonosok saját költségükre vezettették be az áramot, vizet és gázt. „Ez egy nagyon vitatott övezet, hiszen üdülőövezet rengeteg lakóházzal — fogalmazott Sârbu. — Végül úgy döntöttünk: vegyes övezetnek minősítjük, azaz részben magán-üdülőövezet, részben hétvégi házak építésére megengedett övezet, építkezési szabályozással, azaz senki kiskertje mellé ne épülhessen például háromemeletes ház és a beépíthetőségi részlet ne haladhassa meg a telek területének 5%-át.” Igen ám, de ez a szabályozás a már felépített lakóházak esetében nem alkalmazható, hiszen nem egy háromszor vagy négyszer nagyobb annál a bizonyos 5%-nál.

Legalább ennyire vitás rész Szatmárnémeti belterületének növelése is, egy férfi például azt kérte saját maga és 17 telektulajdonos nevében, hogy a Lucian Blaga sugárút és Körtvélyes közötti 50 hektáros területet a PUG-ban nyilvánítsák belterületnek — egyelőre ugyan még semmiféle építkezési engedéllyel nem rendelkeznek azon a környéken, de „be szeretnék biztosítani magukat”, hogy belterületen építkeznek majd. „Jelen pillanatban körülbelül 1000 hektár szabad/beépítetlen belterülete van a városnak, jól át kell gondolni, merre terjeszkedünk, fejlődünk s még inkább azt: egy-egy ilyen belterület-minősítéssel magánérdeket vagy az egész közösség céljait szolgáljuk? Hiszen ha belterületnek nyilvánítunk valamit, ott biztosítani kell a közművesítést is, utcákat-járdákat, zöldövezeteket, parkokat is ki kell alakítani¨ — hívta fel a figyelmet Nits János, az urbanisztikai szakbizottság elnöke.

Szabó Kinga Mária