Tegnap a pettyéni református templomban közös istentiszteleten vettek részt a pettyéni, valamint a Panyolai Református Egyházközség hívei, hogy együtt imádkozva még jobban megismerjék egymást és a hitre támaszkodva keressék az örök élet felé vezető utat.

A magyarországi Panyolai, valamint a Pettyéni Református Egyházközség hívei testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak, így rendszeresen felkeresik egymást, közös istentiszteleteket és egymás megismerésére irányuló foglalkozásokat szerveznek. Így történt ez tegnap is, amikor Pettyénben egész napos közös programon vettek részt a két egyházközség hívei. A délelőtti istentiszteleten Tisza Tibor panyolai lelkipásztor hirdetett igét, aki János Jelenésekről írt könyve 3. részének 20. versét választotta alapigéül: „Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok és ő én velem.” Emberi életünkben vannak szokott és szokatlan dolgok — figyelmeztetett a lelkipásztor. Megszokott dolog az életünkben az ajtó, aminek többféle célja is van. Egyik cél az, hogy ki

tudjuk zárni azokat, akikkel nem kívánunk együtt lenni, hogy meg tudjuk őrizni életünk intimitását. Régebben több volt a bizalom más emberek iránt. Ma már egyre kevesebb embert engedünk közelünkbe. Az emberi szívnek is van ajtója. Jézus bekopog rajta és várja, hogy nyissuk meg szívünk ajtaját. Ez az az ajtó, ami összeköt az örök élettel. A panyolaiakat és a pettyénieket egy országhatár választja el egymástól, de Jézuson keresztül megtalálták az egymás felé vezető utat. Jézus mindenkihez közel van, aki kinyitja előtte az ajtaját, az Isten gyermeke lehet, akit Isten magáévá tesz és átformál. Ádám és Éva azután evett a tiltott fa gyümölcséből, miután kiűzték Istent a szívükből, amikor elkövették az első bűnt, Isten kiűzte őket Édenből. A zörgetés valamilyen jelzés, amire oda kell figyelni. Istent sokféleképpen engedhetjük közel magunkhoz, Ő viszont azt akarja, hogy reménységgel nézzünk az örök élet felé — emlékeztetett az igehirdető.

A továbbiakban

A vendégeket Genda Szabolcs pettyéni lelkipásztor köszöntötte, a panyolaiak egy nemzeti zászlót ajándékoztak vendéglátóiknak. Csűry Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye világi főgondnoka elmondta, hogy egyházvezetőként nem jár ilyen jellegű találkozókra, most azért jött el, mert nem volt jelen a felújított pettyéni templom hálaadó istentiszteletén, hogy együtt örüljön Isten áldásának. A pettyéni templom egy ékszerdobozzá vált, az, amit elértek a hívek igazolja, hogy egy hitben gazdag közösség él itt. A hit pillér és támasz, a hit által Jézusra támaszkodik ez a közösség.

Délután Vajas Petra másodéves teológiai hallgató mondott rövid áhítatot, majd Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára tartott előadást a szatmári reformátorokról. Keresztesi Ildikó és Kun Tibor CD-bemutatója után kötetlen beszélgetés alakult ki. Mindkét istentiszteleten figyelemfelkeltően szólalt meg a templom felújított orgonája és a csendült fel a hívek éneke. A lelkipásztor különös hangsúlyt helyez az énektanulásra, annak a mondásnak a tudatában, hogy „aki énekel, az kétszer imádkozik”.

Elek György