Szatmár megye majd'minden településéről nagy számban érkeztek zarándokok – felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül - Csengerbe, ahová országjárásának első állomásaként vasárnap kora délután megérkezett a máriapócsi Szűz Mária-kegykép.

A máriapócsi görög katolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából indult országjáró körútra a máriapócsi Szűz Mária-kegykép. A tricentenárium jubileumi évének keretében létrejövő országjárás első állomásaként a 16-ból vasárnap kora délután Csengerbe érkezett a híres könnyező Mária-ikon, melynek érkezését a város és a környék lakosain kívül több mint 500 – ha nem is „messziről”, de mindenképp a határon túlról, azaz Szatmár megyéből jött zarándok is izgatottan várta. A szervezett formában, azaz autóbusszal érkezett kökényesdi, csedregi, szatmárnémeti, lázári, vetési, atyai, petei és nagypeleskei – akik zarándokokhoz illően, énekelve jöttek – csoportok, a személygépkocsival, akárcsak az ünnepi alkalomra megnyitott határátkelőn kerékpárral vagy gyalogosan jövők úgy igazították érkezésüket, hogy a kisváros főterén összesereglett hívekhez csatlakozva, közösen várják a kegyképet – amely páncélozott autóban, a készenléti rendőrség, Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Kapin István kegyhelyigazgató és több pap kíséretében érkezett meg.

Miután a kegyképet elhelyezték a Szent István téren felállított színpadon, elsőként Ignácz András parókus köszöntötte a jelenlévőket - a híveket, zarándokokat és minden jóhiszemű embert, hangsúlyozva: jeles egyházi és történelmi pillanat amelyet megélnek egy olyan napon, mikor Csenger főterén nem csak az utcák érnek össze és az emberek találkoznak egymással, hanem a szívek és a lelkek is az egyház édesanyjával. Forján Zsolt, Csenger polgármestere kettős ünnepnek nevezte az eseményt, hiszen nőnapon érkezett a városba az a „ magyar és egyetemes történelem páratlan kulturális értékkel bíró, hazánkban és külföldön is egyaránt tisztelt, féltve őrzött ereklye, az a több száz éves festmény arról a nőről, aki életet adott annak a gyermeknek, akit ma az egész világ tisztel.” Kovács Sándor képviselő pedig az ökuménia jegyében katolikus, görög katolikus és református köszöntéssel üdvözölte az egybegyűlteket, hiszen, mint fogalmazott: egy az Isten és hozzá egy út vezet – a hit. „A mai magyar (és nem csak) társadalom ezen az úton kéne haladjon s új értelmet kapna a család, a becsület, a nemzet fogalma.”

A köszöntőket követően a kegyképet átkísérték a Makovecz Imre tervei alapján, 2000-ben épült ,,angyalszárnyas” templomba, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlteket. „A csoda az, hogy tudunk csodálkozni. Istennek szüksége van reánk, zarándokokra és hívő emberekre ahhoz, hogy csodát tudjon tenni. Isten újra és újra kimutatta szeretetét irántunk, csodálatos gyógyulásokkal, csodálatos életfordulásokkal.” - mondta, majd ezt követően megkezdődött a Paraklisz. Ezt követte a rozsályi és csegöldi egyházközség, majd az Orfeusz Egyesület és a Támasz-Pont műsora – közben pedig a zarándokok egymás után, folyamatosan léptek a kegykép elé, hálát mondva és segítségét kérve. Amint azt a szervezők többször is nagy örömmel megjegyezték: nem is gondolták volna, hogy ilyen szép számmal, ilyen nagyon sokan jönnek el – s a hívek érkezésének még nem volt vége, hiszen a 17 órakor kezdődött római katolikus szentmisére közel 120-an érkeztek Szamosdaráról, Pusztadarócról, illetve Batizról.

Őket a templom előtt Nm. Ft. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte, majd celebrálta a szentmisét. „Nők napján egy nőnek köszönhetően gyűltünk most ilyen sokan egybe. Tisztítsa meg lelkünk templomát, hogy egyszülött fia örömmel lépjen be hozzánk.” - mondta, majd rámutatott arra: Mária részt vállalt abból, amit Isten rendelt el egyszülött fia, Jézus számára. Nem ment el a kereszt alól, végignézte-szenvedte fia halálát, „a maga módján részt vett a megváltás művében és részt vesz a mi megváltásunkban is. Krisztus vére és Mária könnye mos tisztára bennünket. Hogy ne essen nehezünkre lehajolni az elesett emberekhez, ne essen nehezünkre minden rászoruló embertársunkban Isten fiát látni. Annyi sok kegyelmet kapunk az Istentől – ne felejtsük és ne féljünk megköszönni azt.” - hangzott a főpásztori intelem. A római katolikus misét Nagy Szent Bazil Liturgiája, majd a Vecsernye követte, a zarándokok egy különleges élményekben gazdag nap után kissé megfáradva elindultak haza - a kegykép pedig március 9-én, hétfőn továbbindult Csengerből Nyírcsaholyba.

 Szabó Kinga Mária